Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Körösztgát: szh. Köröszgát 'Poprecni nasip' Gát. Nevét a Dráva egyik mellékágát elzáró kőgátról kapta. 157. Malom: szh. Mëlin 'Mlin' A Dráván egykor működő malom volt. Lebontották. 158. szh. Orësë sumâ [K8: Orecska Shuma] S, e. A 163. sz. hely melletti erdő. 159. szh. Ruscsík: Vocsík S, sz. 1870-től 1880-ig az egész tábla uradalmi gyümölcsös (szh. vocnjak) volt. A századforduló körül irtották ki. 160. szh. Málo orësë S, e. 161. szh. Mrtvícska [K13: Mertovicska] S, e és Hág. A Dráva egyik holtága. 162. szh. Prëko Köröszgátá sumá S, e. 'A gáton túli erdő' neve. 163. szh. Orësë [K13: Ores K14: Ores] S, e. Kapcsolatba hozható a szh. orasje 'sok diófával tarkított erdő' szóval. Ide tartozik a 160, 164. 164. szh. Vëliko orësë S, e. 165. Sziget, -be.* szh. Szigétâc [Akv. 1793—1855: Szigecske, Szigetske SchQl : Szigetetske SchQ2—6 : Szigetske] S, mlen. A mult század folyamán többnyire magyar, időnként egy-egy német lakosa volt. A lakók száma 20 fölé csak ritkán emelkedett. 166. Dráva: szh. Dráva 'Dráva' [K14: Dráva folyó MoFnT2 : Dráva] Folyam. Az adatközlök nem ismerték: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Nem tudtuk lokalizálni: Pescsec, Kiserda, Fenécski berek, Pészki, Kozsnya, Csicsóka. Ezek a földrajzi nevek jelenleg Drávafok község határához tartoznak. Az írásbeli nevek forrásai: K8=1883: Felvételi előrajz a Bm.L-ban. — KI3== 1852: Croquis (SmL.) — K14=1867: U 83 MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Vidákovics Antalné Zita Raskova ált. isk. tanár. — Adatközlők: Antalovics György 75, Kovácsevics Márián 73, özv. Kovácsevics Pálné 73, Kustra Tamás 47, Ronta Mátyás 67 é. 2 7 8. SÁMOD Saumod: Samud: Sámod, -on, -ru, -ra, -i [BC1, 5—7: Samod BC4, 8, SchQl—9: Sámod KI: Samod, Sámod K4, 8, 9, 10, 12, 17, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Sámod] — T: 629 ha/1093 kh — L: 334. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt. Lakossága azóta is magyar. Csak néha volt nem magyar lakosa. 1930-ban 283 magyar anyanyelvű élt itt. 1970-ben 321 magyar lakta és 4 lakos vallotta magát délszlávnak. Sámod [1244: Samud: Györffy 1:375]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö, 1211: Samod szn. (PRT. 10:507); 1217/1550: Samud szn. (VárReg. 30.). Az alapjául szolgáló szn. a m. Sámuel-nek lehet a kicsinyítő-becéző alakja. (FNESZ. 558.) 1. Szakasz-domb [K9: Kis Domb; r, sz] Ds, k, homokbánya. A. sz. régen kolostor állt itt, ahonnan alagút vezetett a templomba. Találtak karabély féle pisztolyt és nem magyar érmét is. 2. Iskola É. Paplak volt korábban. 3. Temető ut Űt. Nh.: Török Te lehetett körülötte. 4. Tanács: Jegyzőség É. Közjegyzőség, ill. jegyzői lakás volt. 5. Templom: Templomkert Ë, mlen. Romos templom és környéke. 6. Torony-aja Ds, sz, k. A templomtól É-ra, a dombon lefelé terül el. 7. Bót: Kocsma: Ritóc-féle kocsma: Csomor-féle kocsma: Pandurpihenő É. Nevét a kocsmárosokról kapta, ill. arról, hogy egykor pandúrlakás volt. 8. Központi tér Tér. Régebben Píacíér-nek is nevezték, mert az edényárulö kereskedők ott pakoltak ki. 9. Posta É. Rendeltetéséről. 10. Kis utca: Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. A falu két utcája közül ez a rövidebb. 11. Szerelöm utca: Szerelem utca: Suti-kert D, k. A 10. K-i végét nevezik így, mert a fiatalok kedvelt szóra-