Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

szeg K12: Nagy cseres — 40. KIO: Kövesd Gőriczés P: Görincz — 48. K4: Falu kiszla K8: Falu kiszta K9: Falu kisla KIO: Falakiszta — 49. K9: Szérűskert — 52. K4: Aszus, Asszus K9: Aszas KIO : Aszus — 54. K8: éjszaki Bossta KIO: Postai rétek — 55. K4: Pajtái rét — 56. K8: Ganés, Ganésok, Ganéjos K9, P: Ganéjos KIO: Ganésok — 57. K8: Falu allya, falu allya K9: Falu alja KIO, P: Falu allya — 58. K4: Sóstói Berek K9: Sosfőldek KIO: Sóós Kertek — 60. KIO: Falu aZZyai Zegeíő — 63. K4: Berek nyárossa — 64. K8: Rőt rét, Rőtrét K9: Rót, Röt rétye KIO: Rőt rétje P: Rót rétje — 65. K8, P: Biró képe KIO: Biroképe — 74. K8: Utszél — 81. K4: Kováts cseri K8, P: Kovács cseri K9: Koráts, Kouáís Cseri KIO: Kouács Cser — 33. K4: Kórosi maradvány — 84. Kémes bokra K9: Dezső árka. Nem tudtuk lokalizálni: K4: Uj Néss, Fekete verem, Hossza rét, felső nagy berek, also nagy berek, N. Berek. Az írásbeli nevek forrásai: K4=1833: SiUradConsc. fasc. 397, 1849: SiUradConsc. fasc. 694 — K6= é. n.: PKL ML fasc. 264. No. 11. — K8=1856: BiÜ 712, 1862: BiŰ szn. Adorjás, 1865: BiÜ 713 — K9=1854: BmK 261 — K10=1857: BiK 196 — K12=1866: Kat. színes birtokvázrajz — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Palóczi Zsuzsanna főisk. hallgató. — Adat/cözlő/c: Torbó János 69, Zimmermann István 67, Borissza János 77, Tahi János 71 é. 2 7 3. MÁRFA Marja, -n, -ru (-run), - ra, -i, marjái [BC1: Marj ja BC5: Marja BC6: Márjja BC8, SchQl—9, K9, P, Hanti Bt, MoFnT2: Marja] — T: 408 ha/710 kh — L: 242. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott falu volt. Lakossága mindmáig magyar. Csak századunkban jelent meg itt kevés nem magyar anyanyelvű. 1930-ban 281 magyar, 1 német és 1 horvát anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 234 magyar és 5 délszláv lakta. — Nh. : A falu első lakói a mai település helyén egy nagy fát találtak, és csodálkozva mondták: ez már fa. Ujabb népi magyarázat szerint itt ültetett el valaki egy facsemetét, majd a fa növekedését látva mondta: ez már fa. — Fcs.: "Piski, Kórós, Ad'érgyás, mind a három pazd'érgyás" (— pozdorjás). — "Ez a Horkan szép helön van, / körös-körű berökkel van. / Ladikká hozik a papot, / Ügy tartik az innepnapot." Marja [1332/1437: Markjalwa: Györffy 1:338.]. A m. Márk személynév és a birtokos személyraggal ellátott jalu összetétele. (FNESZ. 405.) 1. Juhász-ház [Juhász-jéle tájház] É. Juhász Sándor háza volt. Műemlék jellegű, parasztbarokk stílusú. 2. Pásztorház É. Ma is juhász lakja. 3. Fő utca [~]. U. A falunak két, egymást keresztező utcája van. Fő utca néven inkább csak ezt az utcát említik. 4. Rúzsa-ház [Rúzsa-jéle tájház] É. Tájház. Műemlék. Mai tulajdonosa Rúzsa Tivadar. 5. Rejormátus templom [~] É. A ref. egyház temploma. 6. Paplak: Parókia: Iskola [Rejormátus paróchia] É. Paplak és iskola volt. A kb. százéves épület igen elhanyagolt állapotban van. 7. Bausz-ház: Bajuszház [Bausz-jéle tájház] É. Műemlék. Mai tulajdonosa özv. Bausz Jánosné. A házban 19. századi bútorok és munkaeszközök láthatók. 8. Kocsma: Bolt [Községi kocsma, ÁFESZ-bolt] É. 9. Rádi ut Űt. Rádfalva felé vezet. 10. Híd eleje [K9: Hideleje; r] S, r. 11. Hid Híd a falut határoló csatornán. 12. Csatorna: Árok Vf, Cs. A Berek vizeit vezeti le. A középkorban Márfát jobban csak É-ról lehetett megközelíteni, mert körötte nagy víz volt, az ún. Bő-tó. A tó legmélyebb pontján, az Ipacsfa határában levő Bő-mocsárban ma is víz áll. Lásd még a 29. sz. név alatt! 13. Berök, -be S, Mf, r. A K9 szerint a falu belterületét egykor berek és víz vette körül. Lásd még a 12. sz. név alatt! 14. Diás, -ba: Diás-dülő [K9: Diási; sz Hnt, Bt: Szőlőhegy MoFnT2: Diás]