Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Gyűjtötték: Dani Lajos tanár, Túrós Pál, Győri Lajos 76, Györkő Lajos 80, InLászlóné tanár — Adatközlők: Bazsó czédi Jenő 68, Keresztes Dezső 66, Pallag Sándor 42, özv. Bazsó Sándorné, Benke Sándor 64, Szűcs Pál 86 é. 272. RÁDFALVA Rádfalva: Rád, Rádfalván, Rádfalvárul, Rádbul, Rádfalvára, Rádba, rádfalvi, rádfalvai [BC1: Raád BC4—6, 8, SchQl—9: Rád K4: Ráad, Rád K8: Ráad K9: Rád KIO: Ráad, Raád K12, P: Ráad Hnt, Bt, MoFnT2: Rádfalva] — T: 1273 ha/2212 kh. — L: 352. Rád a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. A mai község területén feküdt még Kengyel (Káldy-Nagy: 83. lap 634.) és Sárostó (Káldy-Nagy: 82. lap 631.) középkori falu, melyekben a 17. század végén még laktak. A 18. századtól csak Rád lakott. Lakói magyarok. A múlt század végétől települt meg a község területén néhány németajkú család. A századfordulótól délszlávok és egyéb anyanyelvűek is feltűntek a községben. 1930-ban a faluban 433 magyar, Nagysárostón és Tüskésen pedig 153 magyar és 2 német anyanyelvű élt. 1970-ben a belterületen 305, Kissárostón, Nagysárostón és Tüskésen 53 fő élt, közülük 4 német, a többi magyar. P. sz. "Ráad a hajdan Bőköznek nevezett vidéken fekszik. — A falu nevének eredete: midőn a török sereg a szomszéd Viszló faluból a tábori szerek a podgyászok elszállítására előfogatokat szokott rendelni, minthogy Viszló faluból sokszor elegendő előfogatok ki nem kerültek, — többször a' parancsoltatott miszerint a' viszlói előfogatokhoz a szomszéd Ráad falu a szükségletig ráad". Az adatközlők gyakran használnak záródó diftongusokat. A helynevek kiejtésekor előfordul a v zöngésítő hatása (pl. ödven), a szó elején zöngésítés, belsejében a depalatalizáció (pl. Gesztus), a szó végén zöngétlenedés (pl. Kiscsereszök). Rádfalva [1337: Raadfalua: Kázmér: Falu 291.] A Rád szn.-nek és a falu birtokos személyraggal ellátott alakjának összetétele. A Rád szn. kapcsolatba hozható az 1057-ben Baranya megyében birtokos Rád Radó nádorral. (FNESZ. 534.). 1. Bót: Kocsma É. 2. Iskola: Uj iskola É. 3. Nagy utca: Petőfi utca [Petőfi Sándor u] U. 4. Pántlikás-árok. Az árok mentén két hársfa áll, melyeket Erzsébet királynő emlékére ültettek. 5. Rendérpihenő : Kocsma É. Elnevezései régebbi rendeltetésére utalnak. 6. Csarnok É. Tej begyűjtőhely. 7. Házhejkiegészítő [K4: Faluhelyi szántóföldek K8: Faluhely; sz, 1 K9: Faluhelyi völgy; 1, r, sz K10, P: Faluhely; sz] S, sz. A település terjeszkedésére szánták ezt a területet. 8. Tanácsháza: Kirendeltség : Kultúrház: Orvosi rendellő: Tűzoltó szertár É. 9. Templom É. 10. Régi iskola É. Ma lakás. 11. Kis utca: Dózsa György utca [Dózsa György u] U. 12. Tüskés, -re: Tüskés, -re [K4: Tüskös, Tüskesi rét; r K8: Tüskés; sz, 1 Tüskés; 1 Tüskés; sz K9: Tüskés; 1, r, sz K10: Tüskés; sz P: Tüskés; sz] S, sz, 1, elpusztult halastavak. P. sz. "hajdan tüske bokrokkal volt benőve". 13. Csatorna, -ra: Tüskés-csatorna [Bt, MoFnT2: Egerszegi-csatorna; Cs] Cs. A Vf. neve az Árpád-korban: Bul (BU), majd Bő [Györffy 1:371 Rád alatt]. 14. Puszta, -'ba [BC8, SchQ6—9: Tüskés K8: Puszta; r Tüskés puszta: P K9: Puszta rétek; 1, r, sz P: Puszta rétek; S, Bt, MoFnT2: Tüskés; Lh] Lh. A múlt század közepén már lakott puszta. Lakód magyarok. 15. Bajoré: Bajorét [K8: Hajó rév; r, sz K9: Hajó réh; 1, r, sz K10: Hajóréh; sz, r P: Hajó rét; r] S, r, sz. P. sz. "Hajdan