Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

krcevina 'irtás, irtovány' köznévvel hozható kapcsolatba. így a név szerint ezen a helyen egykor e és irtásföld lehetett. 33. Kalada, '-ba [K14: Kaloda P: Markocz düllőben; 1 MoFnT2: Markóci-legelő] S, 1. Talán a szh. klada 'tuskó, rönk, tönk' szóval van kapcsolatban a Kalada név; és az egykori erdőirtás emléke lehet. 34. Kaladai-kut: Kaladaji-kut Gémeskút az azonos nevű legelőben. 35. [K14: Téglavető] 36. Beröíc, -be Mf, Mo. 37. [K14: Berek alja P: Berek alja düllőben; sz] 38. Irtott-berök [K14: ~ P: irtott Bereki düllőben; r] S, sz. Régen Mo-as e. 39. Balog-rét [K12, 14: ~] S, Mf, r, sz. Régen Mo, egy része még ma is az, ill. égerfás, füzes. 40. Kis-erdő S, sz, régen e. 41. Nagy-gyakor : Naggyakor [K12: Nagyakor K14: Nagy Gyakor P: Nagy akoi; r] S, sz. Régen Mo-as. 42. Kőrisös, -be S, kőrises volt, most sz. 43. Vadómás [K12, 14: Vadalmás] S, sz. 44. Uj-Tüskés [K14: ~] S, sz. 45. Tüskés, -be: Tüskési-düllő [K12: Tüskési K14, MoFnT2: Tüskés] S, sz. Török ezüstpénzt találtak itt a múlt sz. végén. 46. Csapos-tó [K12: ~] S, sz. 47. [K14: Gájtó] 48. Puszta, '-ra [K12, 14: ~ P: puszta Markocz] P. sz. ,,A Markoczi düllőben egy cselédlakkal". 49. Möggyes, -be S, sz. Egykor sok meggyfa volt itt. 50. Fölösleg, -be S, sz, r. Ráadásföldek voltak. 51. Hajó csapás S, sz. A rajta keresztülvezető csatorna a Dráva holtága volt. Valamikor hajók jártak rajta. Innen a terület elnevezése. 52. Disznó-legellő Ha, 1, e. 53. Szoboristya, '-ba [K12: ~ K14: Szobodistya] Ha, S, sz. A név a szh. slobodija 'szabad föld' köznévvel lehet kapcsolatban. 54. Kösségi-erdő [K14: Erdő] S, e, 55. Tölös, -be S, sz. A valamikori tölgyerdő helyén. 56. Ólak, -ra Uj-Cserina [K12: ólaki K14: Uj cserina] S, sz. A szh. cerik 'cserfaerdő' köznévvel lehet kapcsolatban, és ennek alapján feltehető, hogy régen itt is erdő volt. Mellette irtás van. Lásd az 57. sz. nevet! 57. Irtás, -ba S, sz. 58. Cserina, '-ba [K12: Cserinai dűlő K14, MoFnT2: ~] S, sz. A szh. cerik 'cserfaerdő' köznévvel lehet kapcsolatban. Lásd még az 56. sz. név alatt! 59. Gyóta, '-ba [K12: ~] Ha, S, sz, e, r. 60. Bisztrica: Brisztica Vf. A név előzménye az ősszláv *bystrica 'gyors folyású (és ezért többnyire tiszta, átlátszó vizű) patak, folyó'. (FNESZ. 108. Beszterce alatt). 61. Fërka, '-ba [K12: Ferkai dűlő K14, MoFnT2 : ~] S, sz. 62. Férkai lénia Dűlőút volt. Felszántották. 63. Humok, -ra: Humoki-domb: Törökdomb [K12: Homoki dűlő K14: Homok] Ds, sz. 64. Humoki lénia Dűlőút a Humok nevű dűlő mellett. 65. Pocka, '-ba: Póckaji-vőgy [K12: Pockai dűlő] Vö-es, sz. Régen e volt. 66. Farkasi-hid Híd a Korüsinya-csatorna fölött. 67. Topolóc, -ra [K14, MoFnT2: ~] S, sz. A szh. topolov 'nyár, nyárfa' köznévvel hozható kapcsolatba. A dűlő helyén egykor nyárfák (nyárfaerdő?) állhattak. 68. Topolóci-puszta P volt. A nagykiterjedésű Festetics-uradalom egykori gazdasági központja. Felparcellázták. A falu lakói vásárolták meg. 69. [K14: Udvartelki Erdő] Valószínű, alkalmi megjelölés. 70. [K14: Major] 71. [K14: Udvartelki legelő] Valószínű, alkalmi megjelölés. 72. Ataki-vőgy [K14: Attag] Vö-es, sz. A szh. otoíc 'sziget' köznévvel van kapcsolatban. 73. Farkasi, -ba: Farkasidüllő [K12: Farkasi dülő] S, sz. 74. Középső, -be [K12: Közép dűlő] S, sz. 75. Határ, -hó [K12: Határ-dűlő] S, sz. 76. Zabtaró [K12: Zabíartó K14: ~] S, sz. 77. Országút: Köröszturi ut Út, amely a falu K-i szélén áthaladva Drávakeresztúrra vezet. 78. MaZom, -hó [K12: Malmi dűlő] S, sz. Az adatközlők nem ismerték: 22. MoFnT2: Markóci legelő — 23. K14: Kóczka; 1 — 26. K14: Döngör; 1 — 27. K14: Döngöri lap; 1 — 35. K14: Téglavető — — 37. K14: Berek alja P: Berek alja düllőben; sz — 41. P: Nagy akoi; r — 47. K14: Gájtó — 48. P: Puszta Markocz — 69. K14: Udvartelki Erdő — 70. K14: Major — 71. K14: Udvartelki legelő P: Mokorfa P: Hid elő düllőben; r. Nem tudtuk lokalizálni: P: Mokorfa P: Hid elő düllőben; r. Az írásbeli nevek forrásai: K12=1864: Kat. színes birtokvázrajz — K14=1858: