Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Az írásbeli nevek forrásai: KI—1767 k: Mont. 450/a — 1767/1775: Mont. 443; 1768: Mont. 422/d; 1770 k: Mont. 448; Mont. 449; Mont 485 — K3=1810: Mont. 450/b — K4=1815/1853: Mont 466 — K6=1758: Bm.L. Oculatae Virágos — Bm.L. Inquisátiones XV. — 460 — K8= 1847: BiŰ 981, 1855/56: BiŰ 984, 1867: BiÜ 981 — K8=1854: BmK, 1855: BmK 338 — K12=1908/09 kat., 1866 81/91: kat. — P: 1865 — Hnt: 1973 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Müller Ádám adóügyi tisztviselő, dr. Pesti Jánosné Harcos Vera tanár, Túrós Lászlóné tanár. — Adatközlők: Bachesz Tamás 73, Baumstark György 57, Böhm Tamás 51, Dér László 40, Harcos Andrásné Bachesz Magdolna 50, Héhl Mihály 56, Pólya Ernő 69, Sákics István 68, Schobloher János 61 é. 2 7 0. MARKÓC Markóc, -on, -ru, -ra, -i [SC2, 6, 10: Markocz SC5, 9, SchQ2—5: Markócz SC8, SchQ6—8: Markótz SchQl: Markotz SchQ9: Markócza K12, 14: Markócz P: Markócz, Markocz Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 580 ha/1008 kh — L: 138. V A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század második negyedében kezdték ismét benépesíteni. Első lakói valószínűleg délszlávok voltak. A század második felétől kezdve magyarok lakták. A múlt század közepétől időnként megtelepedett itt néhány délszláv (horvát) család. 1930-ban 195 magyar anyanyelvű lakosa volt. 1970ben 130 magyar lakta. — P. sz. „A község hajdan Mokorfának neveztetett mivel a most is ismeretes mokorfa mezőn laktak az emberek — a Török beütésekor azonban a jelenleg Markocz nevezetű térre vonultak át — mely néven jelenleg ismeretes". — „A jelenlegi Markocz község a Török beütésekor keletkezett az előbbi mokorfa — mikor keletkezéséről mitsem tudhatni". — „lakják magyarok". — F.cs. : A markóci férfiakat azzal csúfolták, hogy csak a fél arcukat borotválják, Ez onnan ered, hogy a falu egyetlen utcájának csak az egyik oldalán állnak házak. Markóc [1403: Markochel: /: ? Markolch/: ZichyOkm. 5:338]. Szláv eredetű; vö.: sz.b.-hv. Markovac hn., Markovci (többes sz.) hn.; szín. Markovec hn. (FNESZ. 407.) 1. Tüzojtó szertár: Tűzoltó szertár É. Ma csak az épület áll. Fölszerelése Drávafokra került. 2. Iskola, '-ba, '-hó É. Mivel tanítás már egy évtizede nem folyik benne, tönkrement. Lebontják. 3. Templom, -ba: -hó: Református templom É. Műemlék jellegű, elhanyagolt állapotban. 4. Paplak É. A ref. lelkész lakása volt. 5. Tejcsarnok É. A falu tejgyűjtő helye. 6. Szemmártoni ut: Szemmártonyi ut Üt. Műút Drávafok és Felsőszentmárton között. A falu K-i szélén halad keresztül. 7. Pásztorház É. A falu egykori csordása és kanásza lakott benne. 8. Ezredéves fák A templommal szemben a millennium évében ültettek két kőrisfát és egy tölgyfát. Csak a tölgyfa áll még. 9. Fő utca [~] U. Csak az É-i oldalán vannak folyamatosan házak. Ez a forrása a falucsúfolónak. 10. örzséböt kirájné fájja Kőrisfa, amelyet a meggyilkolt királyné emlékére ültettek halálakor. 11. Buszmögáló : Buszmögálló. 12. Határ-árok Vf. ÉNy-on ez a falu határa. Innen a neve. 13. Kis-erdei-árok Vf. A Kis-erdőben ered, és a Határ-árokba folyik bele. 14. Kis-erdő S, 1, e. Régen faszenet égettek ezen a helyen. Betyárok tanyája volt. Ma kőrises. 15. Hoszszu-főd: Hosszi-főd [K12, 14, P: ~] S, sz. 16. Kendörfőd [K12, 14: ~] S, sz. 17. Dűlő-rét: Düllő-rét [K14: Dűllőrét] S, r. 18. Árkus, -ba: Árkusi-düllő [SC10, SchQl, 2, 4: Árkus K12: Árkosi dűlő K14: Árkos] Vö-es, S, sz. A múlt század első felében Árkus-tanyán egy család élt. 19. Teleki-düllő [K12: ~] S, Vö-es, sz. 20. Temető-domb [K14: Temető] Ds, sz, akácos. A hagyomány sz. a törökök