Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

A török hódoltság alatt is lakott magyar falu volt. Csak a múlt század végén és századunk elején élt itt egy-két nem magyar anyanyelvű család. 1930-ban 448 magyar és 2 egyéb anyanyelvű lakott a faluban, külterületén 150 főnyi magyar anyans^elvű élt. 1970-ben a község lakossága magyar: a faluban 240, a külterületeken 54 fő. — A. sz. a község régen a 65. sz. hely környékén feküdt. Akkor még Kőrös volt a neve, a sok kőrisfáról kaphatta. Mostani nevét onnan nyerte, hogy tele volt nagy gazzal, kóróval, át sem láttak a túlsó oldalra. — P. sz. "A Bőköz név alatt 'ismeretes vidékhez tartozik. Hajdan Kőrösnek is neveztethetett szélesen kiterjedt, de most már kiirtott erdőjében termett számos körös fáiról. Hogy azonban miért lett inkább Kórós és nem Körös .. . annak oka kétségkívül a helységet körülvett, de most már a csatornázások következtében eltűnt posványos tavakban gazdagon termett kóróknak tulajdonítható ... a helység a régebbi időkben nem a mostani helyén volt. Az öregebbek vallomása szerént a heílység lakosai is bizonyos, de meg mem nevezett futásokat értek (= rácfutás), ennek lehet tulajdonítani berkes és erdős fekvését a falunak". — F. cs.: Piski, Kórós, Aderjás, / Mind a három pazderjás. — Kádjaivá adatközlői szerint a falu csúfneve: Kottya. A Kottya névre lásd Györffy 1:375. Sámod alatt! Kórós [1478: Koros Csánki 2:498]. A m. Zcóró fn. származéka. Tkp. értelme 'olyan hely, ahol sok a kóró'. Kevésbé meggyőző az a feltevés, hogy a m. kor 'idő' fn.-ből képzett m. R. Koros szn. [1388: OklSz.] rejlik benne. (FNESZ. 354.) 1. Ëgysor utca: Ëgysori utca [Petőji Sándor u] U. Csak egyik oldalon vannak házak. 2. Apadás, -ra mlen, kacsaúsztató. 3. Kottya, -'ra [K4: Kottya K8: : r K9: Kottya; 1, r, sz KIO: Kotya; r, 1 K17, P: Kottya; 1] Fr. S, füves, 1. 4. Kétsor utca: Kétsori utca: Templomi sor [KIO: Haupt Gasse; u Kossuth Lajos u] U. Mindkét oldalán épültek házak. Ebben az U-ban van a templom. 5. Templom É. A törökök kiűzése után épült. Fából öszeállítható templom, amit — ha menekültek — mindig szétszedtek a lakosok, és vitték magukkal. A mennyezeti része négyzet alakú falemezekből van összeállítva. Rájuk különböző ormánsági népi mintákat festettek. 6. Kocsma É. 7. Nagy-kut Kút. Hatalmas gémeskút volt, onnan hordták a vizet, amíg nem volt a házaknál kút. 8. Közi utca: Közti utca [Rákóczi Ferenc u] U. 9. Vájogosi-rész Gs, S, 1. Házak építéséhez vályogot vetettek itt. 10. Környes, -be: Környés, -be [K4: Környés K9: Kőrnyes; 1, r, sz K17: Környes; r P: Környés rét; r] A hegyszentmártoni határban volt hasonló nevű Ma közelében terül el. 11. Rác-tanya [K8: Hosszú láz; sz K9: Hoszu lázi mező; 1, r, sz Hosszú láz; sz K10: Hoszu Lááz; sz Hoszu láz mező] S, r, sz. Nevét a volt tanyagazdáról kapta. Korábban irtásföld, illetve erdő lehetett a mai dűlő helyén. 12. Rókaluk; Rókalukak: Róka luka [K4: Róka Lyukak, Rókalyukak, Rokalikas K8: Róíca luk; sz Róka lyukak; sz K9: Rókalyukak; e, 1, r, sz K10: Rókalyuk; sz, 1 K17: Rókalyuk; sz] S, e. Tele volt rókavermekkel. — P. sz. "a csatornázás előtt mocsár szélén terült el, s az ott akkor találtatott rókalyukaktól nyerte nevét". 13. [K9: Csinnaszáraz; 1, r, sz P: Czinaszára; "határszéli fekvésétől nyerte nevét"]. 14. Fölső-Palaj [K9: Palaj; 1, r K10: Pallai Puszta; sz K17: Felső palaj; sz MoFnT2: Palaj-dűlő] Ds, sz. A 234ioz tartozott régebben. 15. Sziget-mező: Szigeti-mező [K4: Szigeti mező K8: Szigeti mező; sz K9: Szigethi mező; 1, r, sz K10: Szigeti mező; sz Szigethi mező K17: Szigethi mező; sz P: Szigeti mező] S, sz. P. sz. "víztől körülvett sziget volt". 16. Palaji ut: Egörszögi ut [K4: Pallai csapás K10: Palaer Fahrweg; Űt Egerszeger Fahrweg; Út] Űt. A 23, 31, valamint Alsóegerszeg felé vezet. 17. Almás, -ba: Almáskert [K4: Almás; e Almási erdő K8: AZmás; e, sz AZmás domb; sz K9: AZmás; 1, r, sz AZmás; e, 1, r K10: AZmás; e, sz K17, P: AZ?nás; sz] S, sz. A 36-hoz tartozott. P. sz. "hihetően a körülötte elterülő erdőkben találtatott számos vad almafákról nyerte nevét". 18. Kerek-tó [K17: Kerektó; 1] Mf, r, e. Régen tó volt a helyén. Ide tartozik: 19. 19. Vajda-tanya S, sz. Az egykori ta-