Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
három része osztották a határt, így egy gazdának három helyen volt földje. (Védekezés a jégkár ellen.) 77. Lóvasut Rendeltetéséről. 1936-ig működött. 78. n. Mitai líni 'Mittel Linie' S, sz. 75. része. 79. n. Undar vég 'Unter Weg' Üt. 80. n. Mital vég 'Mittel Weg' Üt. Az adatközlők nem ismerték: 13. KIO: Krämer Gasse — 25. K9: Herrschaftwald — 27. KIO: Bach — 29. KIO: Durchschlag — 37. K8: Régi belteleknél — 40. K8: Hutweid Weingärten — 41. K8: Dikker Holtzschlag — 54. K8: Untere Hutweide — 63. KIO: Magyar Bolyer Fahrweg. Nem tudtuk lokalizálni: P: A noyer ott eler Wald KG: Egyedi neveő Diverticulum, Egyidi neveő Völgy „Marok neveő völgy déli részét hol Marok nevő viz kifolyik nevezik..." P: Közép erdő K6: Lipovacska Ubrava „Ezen erdőt, mely szálfa és tiszta erdő Lipovacska Ubrava neveőnek mondanak" K6: Mároki Luk „Rácz nyelven neveztetik ezen erdő így. Lipova heltől nyugatra fekszik" KI : RMdera Tempil antiqui (— régi templomromok) Szentmárton mellett K-re. Az írásbeli nevek forrásai: KI—1770: Mont. 449 — K6=1743: Bm.L. Ing. 86, 1746: BmL. Ing. VI. — 152. — K8=1858: BiÜ 604, 605, 1885: BiÜ 607/1. 1893: BiŰ 607 1, 2, 3, 4, 1894: BiÜ — K9=1855: BmK 220. — K10=1857: BiK 170/1, 2. — K16=1926: KT 5661. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: dr. Pesti Jánosné Harcos Vera tanár. — Adatközlők: Folcz József 52, Folcz Ödön 48, Harcos András 52, Harcos Andrásné Bachesz Magdolna 51, Korsos Miklós 68, Óbert János 53 é. 2 6 7. NAGYCSÁNY Naccsány: Naccsán: Nagycsány, -ba, -bu, -ba, -i [BC5: Nagy Csan, BC6: Nagy Csán, BC7: N. Csány, BC8, SchQl: Nagy Csány, SchQ2—9: Nagy-Csány, KI: Terra Csan (Csány földje), Terra Nagy Csany, Agri Csániense (csányi szántóföldek) K4: Nagy Csány, Nagy Tsány K8, 10, 12, 17: Nagy Csány P: Hnt, Bt, MoFnT2: Nagycsány] — T: 568 ha/987 kh — L: 199. Feldolgozott adataink alapján nem alakult 'ki egyértelmű kép a falu törökkori lakottságáról. 1701-ben 4 magyar család lakta. Lakói a 18—19. század folyamán magyarok voltak, csak a múlt század legvégén jelent meg a helységben néhány német, szláv és egyéb anyanyelvű lakos. 1930-ban 196 magyar és egy tót anyanyelvű, 1970ben 186 magyar lakta. Nagycsány [1745: Nagchan: Csánki 2:476, 1257: Chan: Györffy 1:292]. A Csány hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1355: Chan szn. (AnjouOkm. 6:359). Az alapjául szolgáló szn. talán szláv eredetű; vö. cseh R. Cán szn. A Nagy- előtag Kiscsány (1. Csányoszrő a.) előtagjával van korrelációban. (FNESZ. 155, 441.) 1. Csóka, '-ba: Csókai-csárda É. A község vegyes- és italboltja van itt. A. sz. gyakran itt tanyázott Patkó Bandi. A csárdának volt titkos bejárata is. Patkó Bandi egyszer a lúzsoki erdőszélen megpatkolt egy piskói embert, mert az nem tudta, hogy kivel van dolga. A patkót a lúzsoki kovács szedte le róla. 2. Csóka, '-ba [K4: Csóka; belterület K10: Csókapuszta; Lh, sz K12: Csóka, Csóka; Lh, sz, 1, r K17: Csóka; sz, r, Maj P: Csóka puszta Hnt, Bt, MoFnT2: Csóka, Lh] Lh. P. sz. ide tartozott: 1. 3. Szűrüskert [K8: Szérűskert; belterület P: Szűrüskert] S, sz. Adatközlőink emlékezete óta nem csépeltek ott. 4. Birtokfődek S, sz. Birtokossági köztulajdonban voltak. Ennek része: 5. 5. Főső-rét [K10: Felsőréi; r, Felső rét] S, sz. 6. Régi-temető [K8: Új temető; Te] Te. Ma már ismét nem ez a temető, hanem a 35. sz. névvel jelölt hely. 7. Templom É. Református templom. 8. Kőszobor Szo. Az emlékművet az 1. világháború hősi halottainak