Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

vaszerdahely k özség fslé. 167. Tekerületi-hid Híd a Tekerület nevű dűlőben. 168. Kendörfőd [K8: ~] S, sz. 169. Marjai ut Üt Márfa község felé. Az adatközlők nem ismerték: 17. K8: Buczor — 18. K8: Hegyeli erdő — 39. K8: Kis baklya — 42. K9: Szöllők — 53. P: Imrő völgye — 54. P: Cserka — 58. K2: Tőly mellék, K8: Tőmellyék K9: Tőmelyék, Tőmmeljek — 62. K9: hat Rövid föld — 67. K8; P: Dombszél — 68. K9: Tizhold — 71. K9: Bokor hegyalj — 82. K8: Göriczes, Görcczés —.83. K9: Kertvéles — 85. K9: Ivánfok — 88. K2, 9: Kerék bokor — 94. K9: Fehérföld — 98. K9: Kosaber — 102. K2, 9: Biró Tava — 104. K9: Kaptár szeg árok — 120. K8: Utszél — 143. K8, P: Ujnépi láz, Ujnépi ház — 155. K8: Lapis — 158. K9: Géjem, P: Gém, Géjém — 159. K9: Bencz — 161. K8: Szilasi tisztás K9: Tisztás — 162. K8: Itó szilas — 164. K9: Fekete verem. Nem tudtuk lokalizálni: K4: Avasi rét K2: Bodon Kútnál P: Erdőszél, erdő szélén lévő helyiség P: Hollós gödör hollók tanyája. K4: Irtások P: Kis Miko völgye. Az írásbeli nevek forrásai: K2= 1764: Si Urad. Consc. fasc. 694. — K4=18/3: Si Urad. Consc. fasc. 699, 1842: Si Urad. Consc. fasc. 694. — K8=1855: BiÜ 990, 1862: BiŰ Szn, 1866: BiŰ. 991 — K9= 1853: BmK 340 — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Túrós Lászlóné tanár, Palóczi Zsuzsanna főiskolai hallgató — Adatközlők: Csomor János 60, id. Keserű Ferenc 77, Keserű Ferenc 54, Révész Tibor 44, Sándor József 67 é. 2 6 5. MARI AG YŰD Gyüd: Gyűd: Máriagyűd, -ön, -rű, -re, -i [BC1: Győo (?) BC4—6, 8, SchQl—7: Gyüd, Gyüd SchQ8—9: Mária-Gyűd K2, 4, 8, 9, 10: Gxjűd Hnt, Bt, MoFnT2 : Máriagyűd] — T: 1069 ha/1857 kh. — L: 978. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. Lakossága a 18. század végéig magyar. A múlt század első harmadában kezdtek németek is megtelepedni a községben. A 19. század közepére a lakosság 11%-a német és e körül maradt századunk elejéig. 1850-től néhány horvát is lakott a faluban. Középkori templomából bővített nagytemploma neves búcsújáró hely a 18. század elejétől. A község határán feküdt egykor Csukma középkori falu területének egy része. Századunkban a csukmai szőlőhegyre is kezdtek kiköltözni. 1930-ban a faluban 748 magyar. 10 német és 2 horvát, a külterületen 56 magyar és 10 egyéb anyanyelvű lakott; 1970-ben 930 magyar, 22 német és 9 délszláv lakosa volt a községnek. — F. cs. : Hosszabb történet arról, hogy a gyűdi templom valamikor dombon volt. A pap nem szeretett oda feljárni, ezért a templomot fölemelték, borsót hintettek alája, és eltolták egy laposabb helyre. (Bosnyák: Népr. Múz. Ethn. Adattár 116/1961. 73. 1.) Máriagyűd [1290 k.: Geudy: Györffy 1:311]. A Gyűd hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1138/1329: Geudí szn. (MNy. 32:131.) Ennek alapszava a m. R. Gyeü [1138/1329. Geu: MNy. 32:132.] szn., amely valószínűleg egy nyugati türk-kazár d'zëvu d'zeßu méltóságnév átvétele, s etimológiailag azonos a m. Gy'éucsa {** Géza) szn. tövével. A Mária- [1882: Hnt. 530.] előtag a falu templomának Szűz Mária-képével kapcsolatos, amely búcsújáró kultuszt vont maga köré. (FNESZ. 46, 405.) 1. Gyogyó: Paplak É. A régi református paplak helyén gyógypedagógiai iskola működik. 2. Víztorony. Rendeltetéséről. 3. Hodájok. Fedett színek a hívek számára. 4. Szabadtéri oltár. Egyházi szertartásokhoz használt oltár a szabadban. 5. Református iskola. É. Egyházi iskola volt; ma itt tanul az alsó tagozat. 6. Kut-vőgy [K8, 9: ~] Vö. A közepén levő kútról kapta nevét. 7. Főső-kut. Kút a falu É-i részén. 8. Katulikus-templom É. Ferences kegytemplomát Batthyány