Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

2 6 0. CSÁNYOSZRŐ Csányoszrő, -ba, -bú, -ba, csányoszrai: Csány, -ba, -bú, -ba, -i: Oszró, -ba, -bú, -ba, oszrai [BC1: Kis Chan BC4: Kis Csany BC5: Kis Csan BC6: Kis Csán BC7: Kiss Csány BC8, SchQl: Kis Csány SchQ2—9: Kis-Csány BC1: Ostio BC5—7: Oszro BC8, SchQ2—9: Oszró SchQl: Osztó (!) BC1: Szen (!) K3, 5, 8, 9, 12, P: Kis Csány, K4: Csány Osztró K8, 9, 12, P: Oszró Hnt, Bt, MoFnT2 : Csányoszrő] — T: 2825 ha/4999 kh — L: 948. A mai Csányoszrő területén három középkori falu népessége érte meg a török hódoltság végét: Kiscsány, Oszró és Zsen. Zsen (Káldy-Nagy: 88. lap 665) a felszabadító háborúk után, valószínűleg még a 17. század végén néptelenedett el. Lakossága Pesty adatközlői szerint fatemplomával együtt Kiscsányba költözött. Kiscsány magyar lakossága között a múlt század második felétől csak időinként élt egy-egy német és horvát család. 1930-ban 431 magyar, 4 német és 1 horvát anyanyelvű élt a faluban. Osztrón a múlt század derekán jelent meg néhány németajkú; a század második felében pedig délszlávok is érkeztek. A század végétől egyéb anyanyelvűek is laktak itt. 1930-ban 480 magyar, 3 német és 16 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Csányoszrő lakói közül 1970-ben 895 magyar, 4 német és 49 délszláv volt. Oszró területén állott hajdan egy Vejti nevű falu (Káldy-Nagy: 94. lap 709, Jákóvejti), mely a török hódoltság alatt néptelenedett el. Pesty Frigyes adatközlőinek magyarázata: „az itt lakott nép a most Vejtinek nevezett községben telepedett le" nem igazolható feltételezés. P. sz. „Mint 1726. évben készült pecsétnyomója mutatja, mintegy 130. év óta áll fenn mostani helyén; a mint a szóhagyomány után következtetni lehet, Csány nevét azon hajdani lelkipásztorától vette, ki az ún. ráczfutás alkalmával a néppel a község közelében eső rengeteg erdőségben vonta meg magát, s egy összecsapás alkalmával mint a nép vezetője a ráczok által azon fán, melyre kémszemle czéljéból mászott, agyonlövetett. A község népe a ref. vallást követi". A. sz. tatárjáráskor és a törökdúlás idején a lakosság megmenekült, mert az egész terület ingoványos, s az ellenség, ide nem merészkedett. 1709-ben Kiscsány község a rácfutáskor leégett; népe a Szilas-erdő mocsárral körülvett dombjára menekült (Vársziget). Majd 1754-ben a földesúr parancsára visszatértek. A község körül volt egy kisebb település, Körtönye. Oszró mellett pedig Vejti, Szilvás, Bujtos. Ma csak a dűlők neve őrzi a települések emlékét. Mások szerint Kiscsány valamikor a mai Zseni-mező-n lehetett. Csak Kiscsánynak volt temploma, amely a mai Kenderföldeken állott. Az árvizek miatt a lakosok a mai falu helyére költöztek, de a fatemplom ott maradt, és csónakkal közelítették meg. 1754-ben gróf Batthyány Lajos megengedte, hogy a templomot a faluba hozzák, s akkor a mai Petőfi utcába vontatták. — Fcs. : A szomszéd községek így nevezték őket: „csányi pupákok, oszrai betyárok". — Fcs.: Rövid történet arról, hogy az oszraiak „vikaócásan" 'italosán' holdvilágnál a torony árnyékát ároknak nézték, és átugrottak rajta. (Berze Nagy 2:399.) — Fcs.: Rövid történet arról, hogy egy, a mezőn háló és farkasról álmodó gazda ijedtében farkasnak nézte szürtariszinyáját, és arra bíztatta társait, hogy üssék a veszett farkast. Ennek híre ment, és környékbeli falvak lakói így csúfolták az oszraiakat: „Ëtt a veszött farkas, üsd a csunyeét farkast". (Berze Nagy 2:400.) Csányoszrő [1257: Chan: Györffy 1:292, 1542: Kyschan: Csánki 2:476 és 1475: Osztro: Csánki 2:492]. 1934-ben Kiscsány és Oszró községeket Csányoszrő néven egyesítették. A Csány hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1355: Chan szn. (AnjouOkm. 6:359). Az alapjául szolgáló szn. talán szláv eredetű; vö. cseh R. Cán szn. Kiscsány előtagja Nagycsány előtagjával van korrelációban. Az Oszró hn. szláv eredetű; vö.: big. OcTpoBhn.; szik. Ostrov hn.; or. OcTpoB hn. Tkp. értelme 'sziget'. (FNESZ. 155, 441.) 1. Kákicsi utca: Aran János utca [Arany János u] Űt. Kákicsra vezet. 2. Gagos, -ra [K8, 9, P: ~] D, r, k — P. sz. kenderföld. 3. Liba-legellő [K9: ~] S, I. 4. Árkos, -ra [P: ~] Gs, r. 5. Puszta, '-ba [K8, 9, P: ~ sz] S, sz volt, ma