Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

P: Kis garahegy; sz] Os, sz, sző. 62. Két-garai-högyköz [K9: Ket hegy kőz; e P: Két garahegy köze; e] S, 1. A 49. és 61. közötti terület. 63. Masira, '-ba [K8: Masira K9: Masirai, Masira; sző P: Masira; sző] Os, sző. 64. Kűbánya [P: Csarnotai hegy; sző] B. Ma is művelik a kőbányát. — P. sz. „A kő minősége mészkő, és használtatik nemcsak mész égetésre, hanem fundamentumok építéséhez, és utak kövezéséhez". 65. Ostoros, -ba [K7: Ostoros; sző K8: Ostoros; K9: Ostorosi, Ostoros; sző P: Ostoros; sző] Os, sző. — P. sz. „határos a Terehegyi szöllőkkel". Ostor(os) falu az Ostoros nevű dűlő helyén lehetett (Káldy-Nagy: 80. o.). 66. Cser, -be [K9: Nagy Cser; 1, sziklás P: Kis cser, Nagy Cser; mindkettő kőbánya] Dt, sziklás 1. A község D-i határán húzódik végig. Az adatközlők nem ismerték: 9. K9: Kis Papéi, Kispapíe — 10. K8: Nagypapé K9: Nagy Papéi, Nagypapíe — 13. P: Pasiri-viz — 18. K9: Boba irtás P: Bóba irtása — 23. K9: Puszta — 32. K9: Gyeresi, Gyéresi, Gyiris P: Gyir — 33. K9: Nyárosi — 34. K8: Tulsópusztai rét — 36. K8: Tulsópuszta K9: Tulso Puszta, Tusó puszta P: Túlsó puszta — 47. K9: Kisirtás P: Kis irtás — 52. P: Kis Szent Tamás — 56. K9: Kishegyalja, Nagy hegyalja P: Kis hegy allya, Nagy hegy allya — 58. K9: Irtoványi P: Irtvány — 64. P: Csarnotai hegy. Nem tudtuk lokalizálni: P: Innenső puszta; r Börcz; 1 Kurta hát; 1. Az Írásbeli nevek forrásai: K7=1864: BmT 240. — K8=1909: BiŰ 105, BiÜ 106. — K9=1854: BmK 47, 1866: BmK 364. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Reuter Camillo erdőmérnök. — Adatközlők: özv. Nagy Józsefné Bajor Julianna 77, Szigetvári Ferenc 71, Kovács Imre 63, Csapó András 66, Szabó Sándor 75, Tolnai József 66, Gáti Györgyné Nagy Rózsa 50, Hetesi Imre 72 é. 2 5 9. DRÁVAFOK Fok, -on, -ru, -ra, -i: Drávafok, -on, -ru, -ra, -i [SC2: Dráva Fok SC5: Dráva Fok SC6, 7: Drávo Fok SC8, SchQl: Drávafok SC9: Dr. fok SC10: Dréva fok SchQ2—9: Dráva-Fok Akv. 1753: Fok KI, 6: Fok: Fock K15: Dráva fok K12, 14, P, OrmSz, Hnt, Bt, MoFnT2: Drávafok] — T: 2389 ha/4146 kh — L: 701. A török hódoltság alatt is valószínűleg lakott helység volt. A 18. század elején magyarok lakták; lakossága azóta is magyar anyanyelvű. Csak a múlt század közepétől élt a faluban néhány német és horvát anyanyelvű. A nem magyar anyanyelvűek száma 4—5% fölé nem emelkedett. 1930- ban a faluban 678 magyar, 4 német és 5 horvát lakott; a külterületen 102 magyar anyanyelvű élt. 1970-ben külterületével együtt 682 lakos vaUotta magát magyarnak, 15 pedig délszlávnak. — P. sz. „Drávafok a község neve régóta. E vidék a régi időkben erdőség lévén több helyeken tanya szállások voltak — későbben azonban azok is a mostani Drávafok községben telepedvén le — azok elenyésztek — az eleje hogy honnét népesítettetett még az illető földesuraságok sem képesek felvilágosítást nyújtani — a lakosok általában magyarok". Drávafok [1493: MVV. Somogy vm. 57]. A Dráva folyónévnek és a fok '(magas vízállású) folyóág vagy a tó vizét elvezető ér, csatorna' fn.-nek az összetétele. (FNESZ. 187.) 1. Bitó-kasté É. Az 1896-ban épült, emeletes klasszicizáló stílusú földesúri kastély. Ybl Miklós tervezte. A Bittó-családé volt. Ma a tsz raktárnak használja. Rossz állapotban van. 2. Ánglis, -ba: Park, -ba A Bittó-kastély körül elterülő egykori angolpark. 40 kh kiterjedésű volt, ritkaságszámba menő óriási fákkal. Nagy részét kiirtották. 3. Major, -ba Maj. Az egykori Bittó-uradalom helyén