Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

porczai Puszta: Agri Szaporcza; sz: Pratum Dominale Szaporcza; r K8—10: Szaporcza, r, sz K12: Szaporcza; sz P: Szaporca] S, sz. A török időkben itt lakott néhány család. Nemrég agyagedényeket találtak. 99. [K8: Südők; sz K9: Südő farkas; KIO: Südő; sz P: Südő farkas] 100. Paptala [K9: Paptala; e, r, sz KIO: Paptala; sz, e, 1 P: ? Pappfalu] S, e. Lh volt, az lakott ott, aki a korabeli szántót művelte. 101. Körösztös, -be; S, sz. 102. Egyszál-hid; Híd. Két kifaragott farönkből készült, csak gyalogosan járható a híd. 103. Nagycsányi ut [K10: Weg von Nagy Csány; Űt] Űt. 104. Kis-sikar S, sz. Az adatközlők nem ismerték: 2. K10: Külsőkert K12: Mezőcske rét — 9. K12: Nagy rétek — 26. K9: Erdő rét K10, P: Erdőrét — 29. K8: Kertalja — 40. K8: Malomfő P: Malomföld — 43. K10, P: Kisrét — 44. K10: Hosszúér — 49. K8: Monyoska, Monyoróskai berek K8, 9, P: Monyoroska — 56. K8, 10: Egerese K9, P: Egertse — 57. K6: Tilos Mező K9, P: Öreg tilos K10: öregtilos, Wald öregtilos — 61. K10: Irtássarok P: Irtás sarok — 64. K8: Csalányos sarok K10: Csalányosrév P: Csallányos vég — 69. K8, 10: Nagy tüske s — 70. K8: Kettős konicza, Kettős konicza — 72. KIO: Hosszúdombor, Nagydombor P: Hosszú domb — 77. KI: Szaporczai vendég fogadó — 78. K9: Dorkó — 80. K8, 9: Malomalja P: Malom alja — 82. K8: Kétárokköz — 86. K8, 10: Hidegrév — 90. K8, P: Sziák K9: Siák KIO: Sziják, Sziják — 92. 8, KIO, P: Kóté K9: Köte — 98. K8: Páldombor — 95. KIO: Sásasér — 99. K8: Südők K9: Südő farkas 10: Südő P: Südő farkas. Nem tudtuk lokalizálni: K8: régi Malomárok K8: Hosszú dombor v. Kutasga; irtott e P: Pap kendere P: Osztás. Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1778: Pvárad 9. d. — K4=1830 k.: BLUrad M. 301; — (1832): Dras Ad No. 517. — K6= Bm.L. PAU Vpr. 1812. 11 dob. — K8= 1861: BiŰ 59; 1866: BiŰ 60 — K9=1855: BmK 28 — K10=1857: Bik 24/1—4 — K12=1866: Kat. színes birtokvázrajz — K17=1866/1871: Kat — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Vida Valéria gimn. tanuló, Heilmann József főiskolai adjunktus. — Adatközlők: Futó Sándor 64, Simon Lajos 53, Vida Jenő 46 é. 2 5 8. CSARNÓTA Csarnóta, '-n, ('-ba), '-rul, ('-ru), '-ba, -i [BC1: Charnutta, Ternuda (!) BC2—4, 7: Csornota BC5. 6, 9, SchQl—4. 6—8: Csarnóta SchQ5, 9: Csarnóta K7: Cornota K8, 9, P: Csarnóta Hnt, Bt, MoFnT2: Csarnóta] — T: 532 ha/925 kh — L: 182. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan laktak itt. Népessége magyar volt. Főleg a századunkban néhány nem magyar anyanyelvű család is található. 1930ban 248 magyar, 12 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt, 1970-ben 172 magyar és 6 német élt itt, továbbá 1 fő vallotta magát délszlávnak. — A település régi helye az Ófaíuban volt. Erre utal a belterület 7. sz. neve is. — A K7 térképen CORNOTAI1 FALU PECIT feliratú bélyegző olvasható, én. Ekevas, csoroszlya látható rajta. •— P. sz. „Fekszik a Nagyharsányi hegyláncz észak oldali fennsíkján. Lakosainak negyedrésze a legközelebbi öt év alatt (1860—65) költözött ide. Tolna megyének és Pestnek külömbözö helységeiből. A helység egyenes helyen fekszik; egy utcája van (50 ház). Határa: hegyes-völgyes, vízmosásokkal teliyes. Lakói protestáns vaffl'ásúaik". Fcs.: A helybelieket „csarnótai kálomisták"-nak csúfolják, mert református vallásúak. — Az adatközlők az ő, o, é helyén gyakran ejtenek záródó diftongusokat (őű, ou, ëé). Csarnóta [1372: Chornata: ZichyOkm. 3:531]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1309: Chernethe szn. (AnjouOkm. Rl:186). Az alapjául szolgáló szn. szláv eredetű; vö. szb.-hv. R. Crunota szn., le. R. Czarnota szn. Tövében a 'fekete' jelentésű szláv ebrrtb mn. rejlik. (FNESZ. 156.)