Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
konyai-erdő : n. Pâlkân&r Vált 'Palkonyaer Wald' [Kl : Palkonyaer wald] Ds, e. A Kl szerint még ide tartozik: 20, 37, 41, 42. 43. n. Hergar-krájc 'Herger Kreuz' Ke. Herger nevű állíttatta. 44. Ujpetrei-árok [MoFnT2: ~] Vf. 45. n. Damvíza 'Dammviese' Ds, e, r. 46. n. Turf viza 'Dorf wiese' [P: Dorf Wiesen] S, r. 47. n. Acalsperih D, akácos. 48. Halastó. Rendeltetéséről. 49. n. Runkipfal 'Rundgipfel' D, akácos. Alakjáról kapta nevét. 50. Cvëtkovics-malom: Ambil-malom Ma. Régi vízimalom volt. Tulajdonosairól. 51. Malom-árok: Pogányi-árok: n. Mükróva 'Mühlgraben' [K8: malom árok MoFnT2: Villány—Pogányi-vízfolyas] Vf. A rajta lévő malomról kapta nevét. Pogány felől folyik Villány felé. 52. n. Klékërtzn 'Kleegarten' S, sz. 53. [K8: Régi szöllők; sző] 54. n. Krósz Hútvád 'Grosse Hutweide' [K8: Nagy legelő P: Grose Hudveidé] S, sz. Régen 1 volt. 55. Kösségi-kut: n. Kmüpruna 'Gemeindebrunnen' Kút. 56. Kövesdi ut: n. Kóvisar Vég 'Kövesder Weg' [K8: ~] Űt. Villánykövesd felé vezet. 57. n. Gréc?:r Vájnkertan 'Grätzer Weingärten': n. Grécar Gebirg 'Grätzer Gebirge' D, akácos. Régen sző volt. A hegy lábánál lehetett az Árpád-kori Geréc falu egyháza. Lásd még Györffy 1:307. 58. n. Pálkánar Vájnkertan 'Palkonyaer Weingarten' [P: ~ MoFnT2: Palkonyai szőlők] D, sző. 59. n. Fürstájg 'Fürststeig' D, sző, akácos. Régen Batthyány herceg birtokához tartozott. 60. Hármashatár : n. Trájhotar 'Dreihotter' [MoFnT2: Hármashatárhegy] D, sző Nagytótfalu, Kisharsány és Palkonya találkozásánál. 61. n. Lángaperih 'Langer Berg' D, sző. 62. Lajos-hegy: n. Ludvigperih 'Ludwigsberg' D, sző. Az adatközlők nem ismerték: 53. K8: Mont. 476. — K2=1787 k.: Mont. 474 á. Régi szöllők. — K3=1815: Mont. 475. — K8=1867: BiŰ Nem tudtuk lokalizálni: P: Groszer 608, 1892: BiU 610. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Weingarten P Ober der Braken Acker Gyű j tötte: K ozma Judit főisk. hallgató. P: Puszta Lrruna. _ Adatköz i ők: rjincér Jánosné 45, Heidt Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1765: Ádám 78, Pfeil János 63, Röder Ede 78 é. 2 5 6. KIS JAKABFAL VA Jakabfalu, -ba, -bu, -ba, -sí: n. Jakfái, in, fon,áuf Jakfái Jákfálnar [BC2: Jakovalla BC3: Jakovala BC4: Jákofal BC5, 6: Jakabfalva BC8, SchQl, 2, 5—9: Jakabfalu SchQ3: Sz. Jakab SchQ4: Szent-Jakab KI: Jacob Falu, Jakab Falu K2: Jakab Falu, Jakab Falusi Határ K8: Jakabfalva K9: Jakabfalu K16: Jakabfalva P: Jakabfalu Hnt, Bt, MoFnT2 : Kisjakabfalva] T: 672 ha/1167 kh — L: 327. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A felszabadító háborúk idején valószínűleg puszta volt, majd rácok szálltak meg itt. A Rákóczi szabadságharc alatt ismét elnéptelenedett, és 1711—12-ben népesedett be ismét Szlliavóniábái jött rácokkal. Délszláv népessége 1760 körül elköltözött, és a faluba németek telepedtek. A múlt század második felétől időnként egy-egy magyar és délszláv család is lakott iitt 1930-ban 7 magyar és 468 német lakosa volt; 1970-ben 189 magyar, 137 német és 11 délszláv élt itt. — P. sz. „Hajdan ráczok lakták, 60 évek óta (1800) pedig német lakosság bírja". — Fcs.: a jakabfalusiakat herris-nek, úriasnak mondták, mivel hamar levetették a népviseletet. Verses falucsúfoló Vokány község Fcs-ja alatt! Kisjakabfalva [1465 Jakabfalwa: Csánki 2:493.] A Jakabfalva hn. egy Jakab nevű személy egykori falvára mutat. A megkülönböztető szerepű Kis- [1907: Hnt. 517.] előtag a falu méretével kapcsolatos. (FNESZ. 340.)
