Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

2 5 4. TŰRONY Turóny, -ba, -bú, -ba, -i [BC1: Turoni BC1, 3: Túron BC4: Thuron BC5—8 SchQl, 3—9: Turony SchQ2: Turony K8, 9, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Túrony] — T: 942 ha/1637 kh — L: 329. A török hódoltság alatt is valószínűleg lakott hely volt. A helységet a hódoltság végétől napjainkig magyarok lakják. Csak a múlt század végén és századunk első felében volt csekély számú nem magyar lakosa. 1930-ban 283 magyar, 10 német, 10 horvát és 10 sokác anyanyelvű lakott Túronyban. 1970-ben 327 magyar élt itt, és 3 fő vallotta magát délszláwiak. P. sz. „Szava, Garé, Csarnóta, Bisse és Túrony faluk csoportozata »hegyividek« név alatt ismeretes. Magyar falu »ember emlékezet óta«. Régi templomát az áriánusok építették volna". A. sz. a falu eredetileg a temető helyén volt; a tatárjárás után jöttek a mai falu helyére. Fcs.: „Turony, Bisse, Csarnóta mind a három egyforma". Túrony [1237: Turul: Györffy 1:397]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1217/1229: Turul szn. (Sztp. KritJ. 1:105). Az alapjául szolgáló szn. előzménye a török eredetű m. turul madárnév. A mai Túrony névváltozat végződése a m. torony fn. analógiás hatásával magyarázható. (FNESZ. 663.) 1. Hosszú utca: Kosuth utca [Kossuth u] U. A falu leghosszabb utcája. 2. Kisszalánta Fr. A falu Szalanta felé eső része. 3. Vizi-árok Vf. Régen itt mostak az asszonyok. 4. Tó: Ingovány Mf, Mo. 5. Delelő, -re S, 1 az ingovány mellett. Itt pihentek az állatok. 6. Itató-kut Kút. Itt itatják a csordát. 7. Faiskola. Rendeltetéséről. 8. Templom É. Műemlék. Református templom, a 15. században épült. Homlokzati tornya van, ez barokk. Szentélye gótikus, nyolcszög három oldalával záródó, támpilléres. 1850-ben megújították. 9. Pap-kert. Kert. A templomhoz tartozik. 10. Kutyaszorittó : Rákóci ut [Rákóczi út] U. Csak egy bejárata van; a túlsó vége szakadék. 11. Kis utca [Petőfi u] U. Rövid utca. 12. Högyi-árok Vf. A Szöllő-högy-ről jön. 13. Iskola É. Rendeltetéséről. 14. TörzsTurony Fr. A falu legrégebben települt területe. 15. Községháza É. Rendeltetéséről. 16. Dézsma-pince É. A jobbágyok ide hordták a dézsmát. 17. Szürüskert S, r. A régi közös cséplések helye volt. 18. Petike-árok Vf a Petiké-rét mellett. 19. Katalinpuszta [K12, Hnt, Bt, MoFnT2 : ~] S, Ds, sz. Papi birtok volt. 20. Petikei-rét [K12, P: ~ MoFnT2 : Petiké] Mo, r a Petikei-árok mellett. 21. Katalinpuszta [Hnt, Bt, MoFnT2 : ~] Maj. Papi birtok volt. 22. Pécsi ut Űt Pécs felé. 23. Hat-teleki ut Űt Katalinmajor és Hat-telek felé. 24. Élő-erdő S, e. 25. Kűső-Petike [K8, 9, 12: Petiké P: KüZső Petiké MoFnT2 : Petiké] Ds, sz. A Petiké É-i része. 26. Cseri-gödör [P: CseZi gödör; Vf] Vf_a Cser mellett. 27. Petiké, '-be [MoFnT2 : ~] Ds, sz. Ide tartozik: 25, 29. 28. Asó-cser S, sz. A Nagy-cser Ny-i része, melyekben fekszik. 29. Béső-Petike [KB, 9: Petiké K12, P: BeZső Petiké MoFnT2 : Petiké] Ds, sz. A Petiké D-i része. 30. Nagy-cser [P: ~] S, sz. Ide tartozik: 28, 31. 31. Fősőcser [P: ~] S, sz. Nagycser K-i része. Magasabban fekszik. 32. Gyökeres-fórás [P: ~] Fa Gyökeres nevű dűlőben. 33. Gyökeres-gödör [P: ~] Vf a Gyökeres nevű dűlőben. 34. Fejetek fórás F. 35. Dögkut Elhullott állatok temetőhelye. 36. Fejetek-árok Vf. A Fejetek forrás táplálja. 37. Cincögő, -be [KB, P: ~] S, sz. 38. Tomféi-fórás [P: ~] a Tomiéi nevű dűlőben. 39. Pokronta, '-ba [KB, 9, 12, P, MoFnT2 : ~] S, 1, sz. 40. Gyökéresi-legellő [K8, 12, P: ~ MoFnT2 : Gyökeres] Ds, 1 a Gyökeres dűlő mellett. 41. Fenyér, -be [KB, 9, 12, P: ~] S, sz. 42. Tomféji-erdő [K8, 12: ~] Ds, e. 43. Pap-erdő [KB, 9, 12, P: ~; e, 1, sz] S, sz.