Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

ban 235 magyar és 1 tót anyanyelvű lakosa volt. 12. Lucernás, -ba [K8: ~] S, sz. 13. Egörszögi utca [Egerszegi u] U. 14. Harangláb Rendeltetéséről. 15- Iványiköröszt Ke. Állíttatójáról. 16. Iskola [Ált. Iskola] É. 17. Monyorósd [BC1: Magyeros, Monyochk (!) BC2, 3, 5—9, SchQ4: Monyorósd SchQl, 2: Magyarosa SchQ3. 5—7, 9: Mogyorósa SchQ8: Monyorósd 1715: Monyarosd (Bm. L. Conscr. 4. p. 100.)] A régi Monyorósd község belterülete: 17—21-ig. A falu külterülete a régi hegyszentmártoni Malom-ároktól ÉK-re lévő határrész. — A török hódoltság alatt valószínűleg lakott falu volt. Csak a felszabadító háborúk után, 1695-ben néptelenedett el. A Rákóczi-szabadságharc után a környékbeli magyar falvakból ismét benépesült; lakói azóta magyarok. 1920-ban 194 magyar és 1 horvát anyanyelvű lakta. — P. sz. : "a hagyomány szerént azon a téren, melyen hajdan állt, nagyszerű mogyorófa erdő lön- Innét örökölhette nevét is. Ezen helység is [a jelenlegi] előbb más helyen volt. Magyarok lakják. A község róna