Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

szok — 74. K8: Dombos — 77. K8: Tiszta Mokrád — 84. K4: Kabluj Mező — 90. K8: Szilvási Mező — 93. K8: Sóma rét — 94. K12: Keresztfáknál — 108. K8: Cseri mező, Cser, Cser rét, Cserét — UO. KI: Panczér Irtása — 116. K4: Kőreses, Kőrisfa — 130. K8: Nádasdi rét, Nádasd — 140. K8: Polgárok erdeje. Nem tudtuk lokalizálni: P: Regeskehidakirét. Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1795. ML. fasc. 468 N°l a [Határleírás] K4= 1832: Dras. Ad. N° 517; 1832 k: P. Sz. 3. sz. térképmelléklet — K8=1855—1857: BiÜ 337, 338, 339, 340, 350; 1864: BiŰ 338, 339; 1894—1895—1896; BiŰ 340; 1899: BiŰ 887/a K9=1852: BmK 124 — K12=1906— 1907 Kat. P: 1865 — Unt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Mezei Júlia és Cserepes Károly főiskolai hallgatók — Adatközlők: Balázs Árpád 74, Balázs Pál 75, Maza István 36, Varga Kálmán 70, Vas János 64, Vass Sándor 84, Vida László 71 é. 2 5 0. PÁPRÁD Páprád, -on, -ru, -ra, -i [BC1 : Poprad BC2, 6, 7: Paprad BC8, SchQ2—9: Páprád SchQl: Paprád, K2: Páprád, Falu Paprad K6, 8, 9, 19, 12, 17, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Páprád] — T: 1211 ha/2105 kh — L: 328. A török hódoltság végére elnéptelenedett, lakatlan volt a 18. század első felében is. 1725 után népesedett be ismét. Lakói azóta is magyarok. A 2. világháború után következett csak be a népesség egy részének kicserélődése. 1930-ban külterületével együtt 364 magyar és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt; Szalántatelepen 48 magyar anyanyelvű élt. 1970-ben külterületével együtt 308 magyar, 23 német és 4 délszláv lakta; Szalántatelepen 34 fő élt. A K2 térkép nem jelzi a község É-i határvonalát, ezért valószínű, hogy Zsámány; e Cserem Kata; Mo Bogádmindszent határához tartozik. Páprád [1322: Paprad: Györffy 1:356]. A m. páfrány növénynévnek R., N. páprád páprágy változatából keletkezett. Páfránnyal benőtt helyre utal. (FNESZ. 500.) 1. Bráda-féle ház É. A bejárati ajtó és kapu fafaragványai miatt védetté nyilvánították. Tulajdonosáról nevezték el. 2. Füzes, -be Mf, sz. Vízgyűjtő terület. Régebben fűzfák voltak itt. 3. Határ-völgy. Völgybe nyúló r a külterület felé. 4. Fatemplom É. 1863-ban leégett, csak a maradványai láthatók. 5. Marhacsapás Üt. Ezen az úton hajtották a marhákat a legelőre. 6. Fő utca [Petőfi Sándor u] U. A hivatalos nevet nem használják. 7. Templom É. 8. Böde-rét [K8: Böde Rét; r K10: Böde, Bőde; k P: Böde] S, k. Beépítetlen házhelyek. 9. Kocsma: Bót: Koslató, -ba É. Útszéli csárda volt. Sok időt töltöttek itt, mert a kiszolgáló szép kocsmárosné volt. 10. Pázsit, -ra S, fás, füves. Kacsák, libák legelésző helye. 11. Puszta, -'ra [K12: Páprádi puszta; Lh MoFnT2: Páprádpuszta; Lh] Lh. Régen erdő volt ezen a területen. 12. Országút: Kövesut [K10: Landstrasse; Űt] Üt. Bogádmindszent, ill. Vajszló felé vezet. 13. Vétt-legelő: Bangó, -ba [K12: Kolomárné MoFnT2: Bangó-legelő] S, 1. Ide tartozik: 16—18. 14. Okor völgye [K8: Okorvölgy; lecsapolt berek] határelválasztó árok. Víz nem folyik benne. Az újabb térképek — Bt, MoFnT2 — nem jelölik. 15. Pécsiviz: Fekete-viz: Kanáris, -ra [K6: Okor; Vf Bt, MoFnT2: Pécsi víz; Cs] Cs. Régen oda jártak mosni. A szennyeződés miatt nevezték el. 16. Kígyó-völgy [K2: Kijous Tott; tó K8: Kigyostó; lecsapolt berek K9: Kigyos to; Mo] Mf, vízgyűjtő terület. Kígyózó formájáról kaphatta a nevét. 17. Kerek-tó [K2: Kerek Tótt; tó K8: Kerektó; 1 K9: Kerektó; lecsapolt berek K10: Kerektó, kerektó; 1] lapos, lecsapolt berek. Alakjáról kapta a nevét, régebben csónakázni is