Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

bérelték. 35. Szelistyei-rétek : n. Vízdfeld 'Wiesefeld' [K8, 9: Szelistye-rétek] S, r. 36. Hegyi fődek: n. Perih tájldr 'Bergtheüer' [K8, MoFnT2: Hegyi földek] D, sz. 37. [K9: Gajcsi; r, sz] 38. n. Mitdl tájldr 'Mittel Theiler': n. Kherihëkar 'Kircheacker' [K9: Mittel; e] S, sz a temető fölött. 39. Rada-ház É. Tulajdonosáról. Ma már rom. 40. Halastó. Rendeltetéséről. 41. Kisbudméri ut Űt Kisbudmér felé. 42. Hajtási-főd: n. Fihtríb 'Viehtrieb' S, sz. Régen 1 volt. 43. Szemeji-patak [MoFnT2: Szemelyi-patak] Vf. 44. [K9: Baratyustye; sz] 45. Cigányspicc Sarkos hely. S, sz. 46. Kösségi-legelő : Kis-legelő : m Hútvád 'Hutweide' [K8 : Hutweide theiler, Kis legelő] S, sz. 47. n. Krájc 'Kreuz' Ke. 48. Szöllős, -be [K8: Régi szőlők; sző] D, e. 49. Jakabfalvi ut Út Kis jakabfalvára vezet. 50. Kis jakab falvi-ár ok [MoFnT2: Kis jakabfalvi vízfolyás] Vf. 51. Patak-fődek: Halastó: n. Krénya 'Gründlein' Halastó. 52. Fáni-puszta [SchQ9: Fáni predium (— Fánipuszta)] S, sz, 1. A rajta lévő majorról kapta nevét. A múlt század utolsó harmadában létesült itt uradalmi majorság magyar és német lakossággal. 1930-ban 46 magyar és 15 német élt itt; 1970-ben 34 lakosa volt. 53. Gattingsr Vált 'Gattinger Wald' [K8 : Gattinger Wald K9 : Gattinger thai] S, e. 54. Tuskó-dülő: n. Stumbe lëndar 'Stumpf

lander' [K8: Stumpenländer] D, gy. Irtásföld volt. 55. Fánimajor: Fánihóf [Hnt, Bt, MoFnT2: Fáni puszta] Maj. A. sz. Battyány Iván feleségéről nevezte el. Ma a tsz állattenyésztési központja. 56. n. Rájszlendar 'Reisländer' D, sz. 57. n. Sülfeld 'Schulfeld' D, sz. A tanítónak volt itt földje. 58. Palkonyai ut Űt. Németpalkonya (ma Palkonya) felé vezet. 59. Erdő-fődek: n. Váltfeldar 'Waldfelder' [K8: Erdő részletek] D, sz az erdő alatt. 60. Kanfődek S, sz. 61. Kövesdi ut Űt. Villánykövesd felé vezet. 62. Bábaaszszony főggye S, sz. Az adatközlők nem ismerték: 11. K9: Mayerhof — 18. K9: Oberer — 28. K9: Ivaner — 34. K9: Kleinhausier Arenda — 37. K9: Gajcsi — 44. K9: Baratyustye. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K8=1888: BiŰ 2929, 1896: BiŰ 293, 294 — K9= 1853: BmK 115 — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Kozma Judit főisk. hallgató — Adatközlők: Kander Józsefné 69, Klár Ede 61, Vitényi József 52, Weismüller Ferenc 53 é. 2 4 9. KÁKICS Kákics, -on, -ru, -ra, -i [BC4—6, 8, SchQ6—8, Kákics SchQl—5: Kákits SchQ9: Kákics KI: Kákics K4: Dorf Kákits, Terreneim Kákits K8, 9, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Kákics] — T: 1495 ha/2597 kh — L: 308. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott falu volt. Lakói napjainkig magyarok. Csak olykor települt le itt egy-egy német és horvát család. 1930-ban 418, 1970ben 277 magyar lakta. P. sz. „Magyar falu. Fekvése róna. Ezen község az előbbi más helyen állott Gilicze nevű faluból, mellynek a lakosai ide átköltöztek. Gilicze megnevezetése alatt bírt egy hosszú és erős kőtemplomot, melynek köveit a Török Szigetvárra hordatta és a vár erősittetésére fordította. Gilicze Marócsai anyaegyháznak volt leánya". Lásd a 127. sz. névnél! — A. sz. neve a káka szóból származik, mivel víz vette körül, sok itt a káka, zsombék. — Fcs.: A marócsaiak kukacoknak nevezik a káikicsiakat, mivel sok volt a posvány, kukac. A sellyeik úgy tartják, hogy Kákics kányaország. — Fcs. : Kisebb történet olvasható arról, hogy a kákicsiak a borzot kenderrel együtt méter[mázsa]számra adták el. (Berze Nagy 2:406.) — Fcs.: A kákicsiak polozsnára harangoztak. — Kisebb történet arról, hogy Kákicsom az eresz alatt durrogni kezdtek a záptojások. A kákicsiak ijedtükben harangozni kezdtek a polozsnák ellen. (Berze Nagy 2:407.)