Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

régi „marhavész idején az elesett bar­mok temetőhelye". ?Pikó bérezi „bérez", Pikó berki; r „berkes rét", Püspökrét; ? Rumi sarka; sz, „erdő közé ékelve. Tu­lajdonosáról", Remetebörcz, „bérez", Rókalik „bérez", Yepe völgye vagy Gepe völgye? Tepe völgye?; sz „hosszas teknő alakú völgy". (Valamennyi név P. adata!) Az írásbeli nevek forrásai: KI—1770: DMT 9., 1749: ML. fasc 468. N° 47 — K8=1854: BiŰ 73, 1865: BiŰ 74, 1893: BiŰ 75, 1898: BiÜ 77 — K16—III. orszá­gos felvétel 75 000- és térképei, — P : 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Hochrein Anna főiskolai hallgató — Adatközlők: Kelemen János 70, Nagy Ferenc 72, Rattinger Lajos 46, Száraz János 45, Végh Gábor 47 é. 2 4 8. IVÁNBATTYÁN Battyány: Battyán: Ivánbattyán, -ba, -bu, -ba, -i: n. Bottyán: n. Ivánbottyán, in, fon auf Ivábottyán, Ivánbottyánar [BC2: Ivan BC4: Juan BC5: Ivani BC6: Ivány BC8: Iván Batthyány SchQl: Iván Batthyán SchQ2, 7, 8: Iván-Batthyán SchQ3, 4: Iván-Batthyány SchQ5: Iván-Batthány SchQ6, 9: Iván-Battyán K8, 9, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Ivánbattyán] — T: 607 ha/1055 kh — L: 301. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 17. század végére g.kel. délszlávok (rácok) telepedtek itt meg. A 18. század utolsó évtizedeiben melléjük németek köl­töztek; és ugyanakkor kezdődött a délszlávok elvándorlása. A múlt század első felé­ben néhány magyar és kat. délszláv (horvát) család is élt a faluban. A század köze­pére a horvátok elhagyták a helységet, 1860 körül a délszláv lakosság teljes egészé­ben elköltözött a faluból. A század második felében újabb magyar családok teleped­tek le a község területén, főleg a külterületen. 1930-ban 17 magyar és 360 német anyanyelvű lakott a faluban. 1970-ben (külterületével együtt) 228 magyar és 75 német élt itt. P. sz. „Határában van egy urasági puszta Herczeg Batthyányi Fülöpp tulaj­dona Iván puszta nevezettel, szép ispány lakással és cseléd épületekkel. Nevét mind a helység, mind a puszta az 1865-ig évben elhunyt Grof Batthyányi Ivánról viseli. A községben 260 lélek, az Iváni pusztán 95 lélek lakik. (1840 körül) többnyire ráczok lakták, jelenleg egy sincsen, minden lakói német ajkúak. Semmi nevezetesség itt nincsen. Fekvése a falunak s egész határának rossz, s minden tekintetben szeren­csétlen". — A. sz. a falu helyén valamikor erdő volt, s az erdészház köré települt a falu. Fcs.: az ivánbattyániak csúf neve németül naked 'meztelenek'; mert nagyon szegények voltak. Ivánbattyán [1332—5: Iwan: Györffy 1:319, 1851: Batthyáni-Iván: Fényes: MoGSz. 2:139] Az Iván hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1211: Ivan szn. (PRT. 10:505). A megkülönböztető szerepű -battyán (R. Batihyá­ni-) névelem a falu egykori földesurára, a gróf Batthyáni családra emlékeztet. (FNESZ. 295.) 1. Fő utca: Zsidó utca [Ságvári Endre u] U. A falu leghosszabb utcája. Zsidók is lakták régen. 2. Kis utca: n. Klákosza 'Kleine Gasse' [Damjanich u] U. Rövid utca. 3. n. Krájc: 'Kreuz' Ke. 4. AZsó utca: Békaluk [Kossuth La,jos u] U. Régen mocsaras terület volt; ma a Halastóhoz vezet. 5. Erdőház: Erdészház É. A. sz. a falu területén régen erdő volt. Az erdészház köré építették a többi házat. 6. Temető: n. Frídhof 'Friedhof Te. 7. Templom, -ba: n. Kheriha 'Kirche' É. Római katolikus templom, 1838-ban épült. Műemlék. Főoltára oszlopos, szószéke klasszicizáló. 8. Kiskertek S, gy. 9. Hátsó utca: Templom utca: n. Hina kasza 'Hintere gasse' [Petőfi u] U. Itt áll a templom. 10. Rét-földek: Fácán-föld: n. Viz&féld 'Wiesenfeld' D, sz. 11. [K9: Mayerhof; sz] 12. Sztári Iván [K9: ~] D, sz. A. sz. itt volt régen a falu. Még mindig talál-

Next

/
Thumbnails
Contents