Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

241. ÓZDFALU özdjalu, -n, -ru, -ra, -si: Özd, -on, -ru, -ra, -i [BC1: Osd BC2—5, SchQl, 2, 4, 5: Ozd BC6, SchQ3, 6—9, Özd BC7: Ószd K8, 9, 12, P: Ózd Nyr, Hnt, Bt, MoFnT2: Ózdfalu] — T: 823 ha/1430 kh — L: 313. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott magyar falu volt; népessége azóta is magyar. A múlt század végén alakult külterületi lakott helyein, néhány nem magyar anyanyelvű is feltűnt, de ezek jelenléte a község etnikumát nem változtatta meg. 1930-ban a faluban 341 magyar, a külterületen 52 magyar és 1 német anyanyelvű élt. 1970-ben a község 316 lakosa között 2 német anyanyelvű volt, a többi magyar. — P. sz. „magyar falu. A helység eredeti 'neve Özd voüít." A Borsod megyében lévő Ózddal egyezett a neve, ezért 1907-től Ózdfalunak nevezték . — F. cs.: A környékbeliek az ózdiakat verebeknek csúfolták. Ózdfalu [1296: Owzd: Györffy 1:354]. Az Özd hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1181: Vzd szn. (PRT. 8: 277). Az alapjául szolgáló szn. alapszava az egyik középkori török népcsoport úz (vö. ótörök oyuz: DTS. 365) neve. Az úzok Magyarországra is eljutottak. Más feltevés szerint az ózd hn. szn.-i előzményében a m. R. ósz 'zab' (< szláv ovi, s t> 'ua.' : Kniezsa: SzlJsz. 63—4) fn. -d képzős származéka rejlik; vö. Árpád szn. < :árpa fn., Búzád szn. < :búza fn., Rozsd szn. < :rozs fn. — A helységnevek hivatalos rendezésekor a névhez csatolt -falu [1907: Hnt. 789.] utótag megkülönböztetésre szolgál (FNESZ. 489.) 1. Petőfi utca [Petőfi Sándor u] U. 2. Kultúrház [Művelődési Otthon] É. 3. Tüzoltószértár É. 4. Harangtorony : Iskola É. A harangláb egybeépítve az iskolával. Az általános iskola már megszűnt. 5. Mária-köröszt Ke. 6. Tejgyűjtő É. Régen a Tejgyűjtő Szövetkezet tulajdona volt, ma lakóház. 7. Kocsma: Bót [Italbolt és Vegyesbolt] É. Egy épületben üzemel. 8. Pásztorház É. A mindenkori pásztorok lakása. 9. Főső-faluhel S, sz. Faluhely északi része. 10. Kisláz ajja S, sz, az Antalláztól északra. 11. Nagy-mögye: Nagy-megye [K8, 12, P, Nyr: ~] S, sz. Választóhatár Téseny és Ózdfalu között. A. sz. ez volt a határ leghosszabb földje. 12. Faluhel: Faluhej [K12, P, MoFnT2 : ~] S, sz. A. sz. valamikor itt volt a falu, a templom is. A régi egyháztörténet három idevalósi pap nevét is említi. Agyagból készült korsót és ezüstpénzt találtak itt. Ide tartozik: 9, 16. 13. Nagy-mögyeiárok Vf. Mesterséges vízlevezető a Nagymegye mevű dűlőben. 14. Tésenyi ut Üt Tésenybe. 15. Csorda-kuti-düllő S, sz a Nagyandrási legelőben van egy csordakút. 16. Ásó-faluhel: Alsó-faluhej S, sz. Faluhel déli része. 17. Antal-láz [Nyr: Antóláz] S, sz. Tulajdonosáról. Sokáig vizes terület volt. A Nagymegyeiárokkal lecsapolták. 18. Reköttyés, -be: Bujtos, -ba [K12, Nyr: Rekettyés] S, sz. Sokáig nagyon vizes terület volt. A Nagymegyei-árokkal lecsapolták. 19. Fiató, -ba [K9, P, Nyr: Fiató, Fiatói] Dt, sz. 20. Gonda-sarok S, sz. Tulajdonosáról. Háromszögű terület a Csordakúti-dülő sarkában. 21. Nyaka-sarok [MoFnT2: ~] S, sz az Antal-láz sarkában. Tulajdonosáról. 22. Kanász-kutidüllő S, sz a Pázsit nevű legelő mellett. A legelőben van egy kanászkút. 23. Temetői-düllő [K12: ~] S, sz. Itt van a falu temetője. 24. Temető, -be: Régi temető Te. 25. Malom-gyakra-dűllő S, sz. 26. Dögkut Elhullott állatok temetőhelye. 27. Nagyandrási-legellő [K9, 12: ~] S, 1. 28. Kisasszonfai ut Üt Kisaszszonyfára. 29. Pázsit, -ra [K12, Nyr ~] S, 1. 30. Csikós-kut Gémeskút az Irtás nevű legelőben. Csikókat legeltettek itt. 31. Csorda-kut: Kanász-kut Gémeskút