Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1770. k.: Mont. 359. — K8=1845: BiTj 400, 1846: BiÜ 401, 1860: BiÜ 402 — K9=1855: BmK 152 — K12=1865/82 kataszteri színes birtokvázrajz — Nyr: 1905 MNyr 51. p. — Hnt: 1973 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Sebők Ágnes főisk. hallgató, Tihanyi Erzsébet főisk. hallgató, Túrós Lászlóné tanár — Adatközlők: Barics Vilmos 43, Lankovics Ferenc 74, Molnár Jenő 64 é. 2 3 9. KISASSZONYFA Kisasszonfa, -n, -ru, - ra, -i [BC1 : Kys Aszón Falua (!), Kys aszom falő (— Kys asszóóm falóó) BC2—4: Kis Asszony fa BC5: Kis Aszszonyfa BC6: Kiss-Asszonyfa BC7: Kiss-Aszonfa BC8: Kis Asszony fa SchQl: Kis-Aszszonyfa SchQ2, 7—9: Kis-Asszonyfa SchQ3: Kiss-Aszszonyfa SchQ4—6: Kis-Asszonfa KI: Pagus Kis Aszszonfa K4, 8, 9, 12, P, Nyr, Hnt, Bt, MoFnT2: Kisasszonyfa] T: 876 ha/1523 kh — L: 338. A török hódoltság alatt lakott magyar falu volt; lakossága azóta is magyar. A múlt század utolsó évtizedeiben a benépesülő külterületi lakott helyein néhány nem magyar anyanyelvű is megjelent. 1930-ban a faluban 358 magyar, a külterületen 52 magyar és 4 német anyanyelvű élt. 1970-ben 346 magyar lakosa volt. — P. sz. "Legrégebben Kisasszonyfalva. Itt volt Istváinffy Miklós történetírónk lakása (ki itt 1538ban született), melynek nyomai a jelenlegi temetőben látszanak. A közelében levő ún. Körösi berekben találtatnak szinte állítólag a 16-^ig századból eredő romok". — A. sz. apátsági székhely volt. A temető környékén, a kanális mellett lehetett valamikor a vár. Tanúsítják a Kőrisi-dombon talált kődarabok. — Fcs.: A falu lakóit budogáknak nevezték. A búbosbanka népies neve itt fostos bugybóka. A budoga a. sz. a bugybóka szóval van kapcsolatban. Kisasszonyfa [1370: Kysazzunfalua : Csánki 2:497; 1332—7: Sancte Mariae Virginis ecclesie prior (= Szűz Mária templomának perjele): Ortvay: EgyhFöldl. 1:241.]. A falut Boldogasszony tiszteletére szentelt templomáról nevezték el. Az összetett helynév -falva utótagja idővel -fó-ra rövidült. A Kis- előtag a település csekély kiterjedésével kapcsolatos. (FNESZ. 336.). 1. Uradalmi pajta É. Két góré, egy lóistálló és tehénistálló állt itt. A kastélyhoz tartozott. Már lebontották. 2. Magtár Ë. Régen az uradalomhoz tartozott. 3. Iskola É. Az iskola megszűnt, ma lakóház. Rajta Istvánffy Miklós emléktáblája. A történetírónak nem ez volt a háza, csak itt helyezték el az emléktáblát. 4. Petőfi utca [Petőfi Sándor u] U. 5. Kastéj É. Csoszics Sándor földbirtokos építtette. Ma egészségház, tanácsi kirendeltség, kultúrterem, KISZ-klub és lakás. 6. Hősök szobra Szo. Az 1. világháborúban elesettek emlékére állíttatták. 7. Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. 8. Bót: Kocsma É. Vegyesbolt és italbolt működik egy épületben. 9. Vágóhíd É. A vegyesbolt régen mészárszék volt, s itt vágták az áUatokat. 10. Csárda É volt, már lebontották. Régi kocsma állt itt. 11. Jézus-köröszt Ke. 12. Mária-köröszt Ke. 13. Templom, -ba É. R. katolikus templom, 1765-ben épült. Szószéke barokk. Műemlék. 14. Kanális, -ra: Büdös-víz: Nagy-csatorna: Pécsi-viz [K12: Nagy csatorna Bt, MoFnT2: Pécsi-víz] Cs. 15. [KI: Körösi Malom; Ma] 16. Kőrösiberök [K4, 8, 9, P: ~] Mf, Mo, r, P. sz. "ún. Körösi berekben találtatntak szinte állítólag a 16-ik századból eredő romok". 17. Borgyus-kert : Meggyes ,-be [K8: Bor jus kert] D, 1, gy. Növendék borjúkat tartottak itt,