Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

135. Magyar-kut Kút. Tulajdonosáról. Magyartelekhez tartozott. 136. Okorági ut Út Okorágra. Az adatközlők nem ismerték: 56. K8: Budai erdő — 61. K8: Maradvány főid — 67. K8: Korpádi — 70. K8: Előföld — 83. K8: Felső erdő, Úrbéri faizási erdő — 94. Nyr: Jesztorgai — 97. K12: Szelecskei Gabernya közti erdő — 115. K12: Fekete erdő, Alsó erdő — 98. K8: Isztorga és dülő. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K8=1837: BiŰ 483, 1844/45: BiŰ 484, 1862: BiŰ 485, 486 — K9=1855: BmK. 190. — K12= 1865/82/90 kataszteri színes birtokívek — P: 1865 — Nyr: MNyr 51. p. — Hnt: 1973 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Túrós Lászlóné tanár, Sebők Ágnes főisk. hallgató, Tihanyi Erzsébet főisk. hallgató — Adatközlők: Bóli Ferenc 49, Dián Ferenc 64, Kántor János 53, Varga János 75, Vas János 79 é. 238. MAGYARTELEK Telek: Kistelek: Magyartelek, -ön, -rü, -re ,-i [BC1: Keesztelegh, Kystelegh BC2: Kistellek BC3, 4, 6: Kis Telek BC5: Kis Tellek BC7: Kiss Telek BC8, SchQl, 2, 4—9: Kis-Telek SchQ3: Kiss-Telek KI: Pagus Kis Tellek K2, 9: Kistelek K12, Nyr, Hnt, MoFnT2: Magyartelek] — T: 711 ha/1235 kh — L: 253. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott magyar falu volt; a lakossága azóta is magyar. Csak a múlt század végén volt néhány nem magyar anyanyelvű lakója. 1930ban 344 magyar és 1 egyéb anyanyelvű lakta; 1970-ben 260 magyar élt itt. Magyartelek [1493: Kysthelek: Csánki 2:498]. A R. Kistelek névváltozat a m. kis mn.-nek és a valószínűleg 'szántásra alkalmas, trágyázott föld' értelemben használt teíek-nek az öszetétele. Az újonnan adott Magyar- [1907: Hnt. 644] előtag a lakosság nemzetiségére utal ugyanúgy, ahogyan a szomszédos Magyarmecske előtagja. (FNESZ. 345, 398). 1. Urasági tehénistálló: Darálló: Raktár É. Az átalakított istállóban először daráló, ma pedig raktár működik. 2. Baromfitelep Tel. Csirkéket nevelnek itt. 3. Lóistálló É. A földbirtokos igáslovait tartották itt, ma csirkeól. 4. Parádés istálló: Baksai-ól É. A földbirtokos parádés lovait tartották itt. A baksai tsz átalakította, ma csirkeól. 5. Cselédházak É. Uradalmi cselédlakások voltak itt, ma csirkeól. 6. Gyulasi-kut Kút a Gyulasi-háznál. 7. Gyulasi-ház É. A földbirtokos Gyúlási család lakta, ma üresen áll. 8. Iskola [Általános Iskola] É. Körzetesítéssel megszüntették. 9 .Park A kastélyhoz tartozott. 10. Téesz-központ : Kastéj É. Krammer Andor kastélya volt, a felszabadulás óta téesziroda és kultúrház működik itt. 11. Uj sor U. A felszabadulás után épült. 12. Bognárműhej É. 13. Cselédházak É. Uradalmi cselédlakások voltak, ma üresen áll. 14. Cselédkut Kút a cselédházak előtt. 15. Fő utca U. A falu leghosszabb utcája. 16. Harangláb. 17. Süvegi ártó Vf. 18. Bót: Kocsma É. Vegyesbolt és italbolt egy épületben. 19. Kis-árok: Kisteleki-árok [MoPnT2: Magyarteleki-árok] Vf. 20. Mokrád, -ba: Határszéli S, sz, r a magyarmecskei határ mellett. 21. Gyulasi-birtok S, sz, r. Urasági birtok. Egykori tulajdonosáról. 22. Szentlőrinci ut [K8: ~] Ut Szentlőrinc felé. 23. Füzes-düllő S, sz a Füzesdi-árok mellett. 24. Szentlőrinci düllő [K8: ~] S, sz a Szentlőrinc felé vezető út mellett. 25. Füzesdi-árok Vf.