Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

tették: "Pain Fukszavédl isz ti Vëlt mit Préda cúgenóhlt!" 'Beim Fuchswedeln ist ide Welt mit Brettern zugenagelt!' 'A Fuchswedel-nél a világ deszkával van beszögezve!' (Azaz: Ott a világ vége, nem mehettek tovább!) 4. n. Êvar Hát 'Obere Heide': n. Êvar Kënszhad 'Obere Gänseheide': szh. Lëdinâ 'Ledina' Ur, néhány házzal. Az Arany J. u-hoz (16. sz. név) tartozik. Ma főleg cigányok lakják. A többi része: D, 1, e. Régebben: 'felső libalegelő, pusztaság'. (Vö. a 353. sz. névvel!) 5. Pincesor: Lamëlëhër: n. Lámaléhar 'Lehmlöcher': j. Lámegríb 'Lehmgraben': szh. Lamëlëhër: szh. Lâmlër n. Lehmlöcher; Cerpicar': rc. Grápe 'gödör': rc. Vajoggëdër, 'vályoggödör' Ur. Régebben itt készítettek vályogtéglákat házépítéshez. Pincékből és lakóházakból utcává rendeződött. 6. Rác temető: Szerb temető: n. Rácsih Khiarhouf 'Raizischer Kirchhof: j. Szerbisa Time 'Serbischer Friedhof: szh. Gróblye 'Groblje': szh. Szrpszko gróblye 'Srpsko groblje': rc. Marmancsi dö Szürp 'szerbek temetője': rc. Murmuncsi szërbëszk 'szerb temető' [K19: temető n. n. Hiv.: Szerb temető] Te. — A. sz. korábban fakeresztet állítottak, a századfordulótól sírkövet. A héber-jiddis-ben a timë: tëme: tóme: tomé: tumë változatok eredeti jelentése; 'tisztátalan, kerülendő'. Elsősorban a nem izraelita temetőket illették ezzel a szóval. 7. n. Rácsih Trënk 'Raizische Tränke': szh. Válovi na brdu 'Valovi na brdu' 'vályúk a hegyen' F. — A. sz. régebben a bővizű forrás vizét fa-, később betonvályúkba vezették. Naponta ideterelték itatni a jószágot, de innen vittek permetvizet is. — Föltehető, hogy a török idők után beköltözött, de a kurucoktól elűzött szerbek 1711 után itt kezdtek letelepedni a forrás és a szerb temető közti szakaszon, a mai Hegy utca (17. sz. név) egyik részén. Itt találtak forrást, itt voltak közel a menedéket nyújtó erdőhöz. (VSz. 66.) 8. n. Máriáperih 'Marienberg': szh. Vislyë Milkovcâ 'Viälje Milkovca' Köz néhány házzal, az Arany J. u. (16. sz. név) része. Szegények lakták. — Nevéhez, 'Mária-hegy' humoros magyarázatot fűznek : a régiek Szűz Máriához fohászkodtak, hogy följussanak a meredek dombon. A szh. név második tagjának eredete ismeretlen. Falunévképzője (lásd még a 12—13. sz. neveknél!) régi településre enged következtetni. 9. n. Krëkricsa Millkróva 'Gregoritschmühlgraben': szh. Grëgoricsov endek 'Gregoricov jendek' Vf, a Gregorics-malmot hajtotta. 10. Gászbergi-hid : n. Kászperihprekljia 'Geißbergbrücklein': n. Kászperihszpreka: j. Kazalabârkszbrëkk 'Geißbergbrücke': szh. Tyuprijá kod szurduká 'Cuprija kod surduka': rc. Podul lu Gázberg 'a (n.) Geißberg hídja' Híd, korábban fából, jelenleg vasbetonból. A hasonló nevű szurdok, ill. dűlő (284, 291. sz. nevek) felé vezet. 11. Grëgorics-malom: Grëgorics-màlom: n. Tïllszmill 'Tillmühle': n. Krëkricsa Mill: j. Grëgoricsa Mil 'Gregoritschmühle': szh. Grëgoricsovâ vodëncâ 'Gregoricova vodenica': rc. Grëgorics là morë 'Gregorics-malom' [K12, P, F4: malom jele n. n.] Ma volt. Az egykori Till-malmot Grëgorics lebontatta, s újat épített. 1945 után áttért a fafűrészelésre. A malomépületet a 60-as években lebontották; a lakóház még áll: Lh. 12. Gödör: n. Êvar Króva 'Obergraben': j. Grîb 'Grab(en)': szh. Milkovâc 'Milkovac': rc. Vályi: rc. Válye 'gödör' Fr. A Munkácsy és az Arany u (15—16. sz. név) felső szakasza és ennek környéke. Mélyedésben fekszik. A német nevet vö. a 87. sz. névvel! A szerbek az ott lévő régebbi forrásról (13. sz. név) nevezték el. Mivel elsősorban cigányok lakják, ők megkülönböztetésül a többi utcát együttesen 'falu'-nak (rc. Szát) nevezik. 13. n. Khelhóufsz Prënnjia 'Kelhofbrünnlein': szh. Milkovâc 'Milkovac' F, régebben itató is. A mögötte lévő házról kapta német nevét. — Nh.: Vizét a legjobbnak tartották, babfőzéshez és betegeknek rendszeresen vitték hagyományos agyagkorsókban (n. Kriklaria 'Krüglein'). Jelenleg kerekes kút. 14. [K19: Rákóczi u] U. Ide tartozik: 5, 41, 47, 54, 55. 15. szh. Brdo 'Brdo' [K19: Munkácsy