Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Sárokra; ut K12: Sároki ut] Űt. Az út a szent Demeter tiszteletére emelt szoborhoz vezetett. 37. Ivándárdai ut: n. Ívártdr Veg Tvaner Weg': Máulperálé 'Maulbeerallee': szh. Iványszki pút: szh. Siroki pút 'Siroki put' [K8: Ivánra; ut K12: Ivánra; ut] Űt. Az adatközlők nem ismerték: 8. K12: Grablik K16: Grabik — 12. K8: Torina K9: Dorina — 13. K9: Haide — 14. K8: Gör. keletiek temetője — 16. K8: Ledina K9: Falu melletti — 21. K12: Szelistye — 26. K9: Luzscsits — 27. K12: Szőlők alatti. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K8=1854: BiŰ 62; 1875: BiÜ 63; 1875/76: BiŰ 64 — K12=1866: Kt. térkép — K16=1883: KT 5561 — P: 1865 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: dr. Takács Józsefné tanár. — Adatközlők: Eckenfels József 64, Jápity Milován 64, Vellenreiter Erzsébet 62 é. 2 3 4. LIPPÓ Lippó: Lippó, -n, -rol, -ra, -i: n. Lipzvo&r, in, fon, áusz Lipwodrzr: szh. Lipova, u Lipovi, u Lipovu, iz Lipovà [BC1: Magyar Lepő (?) BC4: Lippo BC5— 8, SchQ2—9: Lipova SchQl: Lippova KI, 8: Lipova K8, 9: Lipovár Hnt,' Bt, MoFnT2: Lippó] — T: 1445 ha/2612 kh — L: 735. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, a 17. század második felében rácok telepedtek itt meg. Volt azonban valószínűleg a hódoltság végén Lippónak egy magyar lakta része is. A Rákóczi szabadságharc idején ismét néptelenné lett. Rác lakossága 1712 után visszatért. 1723 körül a rácok mellé németek telepedtek le, de rödivesen elhagyták ezek Lippót. A 18. század második felében ismét elkezdődött a németek idetelepülése. 1840-re már a helység lakosainak féléit ők tették ki. Az aróiny a németek javára növekedett, 1920 után a szerbek egy része Jugoszláviába optait. Magyarok a múlt század végén kezdtek itt megtelepedni. Számuk csak a két világháború között nőtt meg. 1930-ban 45 magyar, 695 német, 6 horvát, 81 szerb, 2 sokác és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben itt és Mariannamajorban 472 magyar, 233 német és 41 délszláv anyanyelvű élt. Lippó [1274/1336/1371: Lypow: Csánki 1:336]. A m. R. Lypo (1241 e.: Györffy 1:314) nemzetségnévből keletkezhetett. E nemzetségnév bizonyára szláv eredetű; vö. szb.-hv. Lipa szn., Lipo szn., cseh Lipa szn. L. azonban szb.-hv. Lipov Cukar hn., Lipov Vrh hn. is. Ezek elülső név eleme a szb.-hv. lipa 'hárs' fn-.ből képződött. (FNESZ. 382). 1. A pászorháznál : n. Hâldarkëszjd 'Haltergässchen': szh. Szokácsity 'Sokacic' Űt. A községi kanász és tehénpásztor számára fenntartott ház mellett van. 2. Pásztorház, -hoz: n. Háldzrháusz 'Haltershaus' É. Régen a kanász és tehénpásztor számára fenntartott ház volt. Itt állt a bikaistálló is. Ma a posta, a fodrász kapott itt helyet. 3. Vergéráj, -ba: n. Kvergzráj 'Quere Reihe': szh. Prijëki red 'Prijeki red' [Petőfi u és Kun Béla u] Fr. A falu É-i részén átlósan elhelyezkedő utcasor. 4. Uj utca: Fűrész utca: n. Nájgásza 'Neue Gasse' U. A Kun Béla utca déli oldalán megindult új építkezés utcája. Hivatalos neve még nincs. Űj névadás a Fűrész utca; nevét a házak elhelyezése sugallta. Itt jelölték ki az új körzeti művelődési központ építési területét, valamint az új körzeti iskola és a községi óvoda helyét. 5. Fudbalpája n. Futbolpájo 'Fußballplatz': szh. Nogomëd pájá Tér. Mostani rendeltetéséről nevezték el. 6. Benzinkút: n. Penzínkut 'Tankstelle' Helymegjelölő szerepű. Korábban ugyanezt a funkciót a mellette