Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Az adatközlők nem ismerték: 33. K8: Pod Kucsarina — 34. K9: Prioka K9: Prokamegye — 35. K4: Priska megye K8: Za medji K9: Szredel — 36. K4: Kercsevina K9: Krcsevina K8: Kercsevina — 39. K4: Sakinácz — 40. K4: Mali Pestica — 47. MoFnT2 : Töttösi-mellékág — 51. K4: Klácsicza Bura K12: Aranyos — 55. K4: Gát Adicza — 58. K4: Vinogradina K9: Vinogradna — 61. K8: Űt a Temetőbe K8: Szöllőbe út — 69. K12: Szőnyeges — 72. K8: Kalacina bara K12: Katacsina Bara — 75. K4: Maiska K8: Kokosinyák K12: Kokosinyák — 77. K8: Bocsi út — 78. K2: Blantisa Mező K4: Plandist — 80. KI: Predium Usztin K12: Falu P: Malousztine — 81. K2: Nagy Marat falu — 83. K8: Ut a Malomba — 84. K4: Szeliczmá sumá K8: Szelczkó suma alja — K8: Szelczkó suma fölött — 86. Klaidiste Busák — 87. K4: Czigánkagrube K8: Ciganczko groblye K8: Cziganczko grob — 89. Predium Maroth falva K4: Borjánczka K8: Borjádi Völgy MoFnT2 : Herend — 90. K2: Kis Marat falu K8: Lugh K8: Mitjerevce ~ 93. K4: Marha Legelő K8: Erdő alja — 98. K8: Erdőbe ut — 99. KI: Rudera Templi antiqui — 101. K4: Pot grábik K9: Pot-Grabik, Potgrabik P: Podgrabik — 103. K4: Jánosi Busák K8: Jánoski busák K8: Nad micserevcom K8: Lipovári útra nyúló — 105. K12: Első — 107. K8: Peserácz K8: Rádovicza — 112. K4: Jerczmiste K9: Jezmenica — 114. K4: Drinek — 118. K6: Ducsena Bacsinátz — 120. K4: Stubnicz — 126. K6: Marodinszki ut — 128. K12: Nagy dombos — 129. K6: Ducsenova Dubrova K12: Dobogó — 130. KI: Via ex Töttös ad Lipova KI: Via ex Töttös ad Bezedek — 131. K6: Marodinszki putt — 132. Kl: Gallila K6: Pingeritze Kaiila K6: Szmeth. Nem tudtuk lokalizálni: K6: "Ormán és Töttös között valóságos határjel Törsökös Iharfa mely régtől határjel és valóságos fentálló vastag élő fa, úgy hogy ketten is nehezen érték által..." — K6 : "Töttöstöl É-ra tovább menvén téli nap nyugotnak Régi Ormányi Pusztán lévő föld ház Helyhez, melyet Rátz nyelven Zimuniczának neveznek Ormányi Pusztának határa maradván Délnek, Töttösi Északra..." — K6: "Ormányi (Ormán) pusztától délre Battyin következett a Borza Viz mellett." — K6: "Topolya a Battyán uriasság Pajtás Kert nevü része mellett, a mezőre ökreit keresnyi. . . ment" — K6: "Töttös Marok határa között két kisebb vizállás nevezetje . .. Mali Kallila". — K6: "Velika Kahla... Töttös mellett egy nagy vizállás nevezetje ez ... " — K6 : "Viz álló mely mellett két Vad Körtvély fa áll, itt van a határ Töttős és Marok között (Később) ott esős Üdőben viz vagyon mindégh". — K6: "A páter paulinusok kezeire esött Gyenői jobbágyok mindenkor örökös jobbágyi heleket birtak itt". (Ráctöttösi határjárásban szerepel így. A középkori Jenő mezővároska nevét őrzi.) Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1768: Mon t.429, 1770 k.: Mont. 449 — K2= 1783: Mont. 463/a — K3=18l0. k: Mont. 463 b — K4=1858: Mont, 464 — K6= 1752: Bm. L. B—M. Lt. 107. cs. Tanúvallomási jkv. — K8=1859: BiŰ 729., 731.. 1860: BiÜ Tkv., 1883: BiŰ 732/1., 732 2. — K9=1852: BmK. 260. — K12=1884: Kat. színes birtokvázrajz. Rajta az eredeti neveket az 1950-es években me«magvarosították. — K16=1926: KT 56S1 — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Krammer Ádám főisk. hallgató, Vasvári Szvetozár — Adatközlők: Poszlusni Józsefné 54, Űjvári József 73. Váradi György 56 é. 231. MAJS Majs, -on, -ru, -ra, -i: n. Majs, -in, áusz, nach Majs, majsar [BC1: Maiza BC2; 7: Mais BC4: May sa KC5, 6: Mays BC8, SchQl—9: Maiss KI, 15, 16: Mais P: Rácz Mais Hnt, Bt, MoFnT2: Majs] — T: 3211 ha/5580 kh — L: 1566. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A felszabadító háborúk idején volt ugyan némi — valószínűleg délszláv — lakossága, de ismét elnéptelenedett. 1710-ig több alkalommal is megtelepedtek itt rácok, akik később tovább vándoroltak. 1711-től folyamatosan lakott helység volt, de rác lakossága most is ismételten kicserélődött. 1740 körül Bajorországból és Würtenbergből németek telepedtek ide. A 18. század végére német nyelvű volt a falu lakosságának 2/3-ad része. A múlt század közepétől