Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

ták: n. szánt = .gesagt'; röviden ejtve: ,Sandhase' ,homoki nyúl' lenne a jelentése. — Fcs. (a palotabozsokiakról) : Szóhe me nue szou, vi di Puzsukr: „Tunkt nuer un laszt es Fiais; muerie mahe me frise Tunge trou!" ,Sagen wir nur so, wie die Boschoker: „Tunkt nur und laßt das Fleisch; morgen machen wir frische Tunke daran!" jMondjuk csak úgy, mint a bozsokiak: „Mártogassatok csak és hagyjátok a húst; holnap új szaftot csinálunk hozzá!" Ezzel fukarságukat és eltérő nyelvhasználatukat gúnyolták. A bozsokiak a Puzsuker megnevezésért is haragudtak; ők Posoker-nek mondták magukat. — Fcs. (a szűriekről: „Kéme uff Szier es Polviemësze ténlel»' 'Gehen wir nach Sier das Barbiermesser dengeln! ,Menjünk Szűrbe a borotvakést kiveretni (kikalapáltam!) !' — Fcs. (a szűriekről) : "lere Fruht honn ze uff te Hunde auszkeklopt" ,Ihre Frucht haben sie auf den Hunden ausgeklopft' ,Gabonájukat a kutyákon (= kutyák hátán) csépelték ki. — Fcs. (a szűriekről) : Egyszer házat építettek, de ablak nélkül. A ház sötét maradt belül. Eszükbe jutott, hogy zsákkal kellene világosságot bevinni. — Fcs. (a bátaszékiekről) : „Pádeszeker Vázermaisz" ,

Badersecker Wassermäuse' .Bátaszéki víziegerek'. — Fcs. (Mórágy, Bátaapáti, Nána lakóiról) : „Mórácer, Apátner, Náner ti Hanze" ,Moratzer, Apadner, Nanaer die Hansen' ,Móragyiak, apátiak, nánaiak a Jan(cs)ik'. Lehet, hogy sok volt köztük a János nevű. — Mivel a Véméndet a múlt században csak németek és szerbek lakták, a régi hivatalos dűlőnevek is német és szerbhorvát nyelvűek. — A magyarok csak részben őrizték meg nyelvjárási sajátságaikat. Bevallásuk szerint az egy faluból érkezők sem beszélnek már egyformán, annyiféle nyelvi hatás érte őket. A székelyek inkább nyílt e-t, a felvidékiek zárt ë-t ejtenek. Az utóbbiakra a palócos rövid a, hosszú a és az ly ejtése is jellemző. A magyarok ejtésmódjában az ö-zés is gyakori. (Sorrendben a székely, majd a felvidéki névváltozatot közöljük.) Jobbára a német dűlőneveket mondják, — eltorzított formában. — Az erdészet és a tsz újabb üzemi térképeire — fordításon alapuló — hivatalos magyar nevek kerültek, de ezeket nem használják. A hivatalos utcanevek közül is csak a hetvenes években épült új utcák neve terjedt el. — A német ajkúak megőrizték a helynevek (keleti frank: fuldai) nyelvjárási alakját. — A zsidók a lakosságai helyi német tájszólással érintkeztek, egymás közt azonban jiddisül. Ez a felnémet egyik frank eredetű nyelvjárása, s a 14. századtól kezdve az európai zsidóság nyelve lett. Többségük kereskedelemmel foglalkozott; így elsősorban a boltokat, de a fontosabb középületeket, utcákat, utakat, dűlőket is megnevezték. A valláshoz kapcsolódó fogalmaknak megtartották a héber nevét. Ritkán szláv jövevényszavakat is használtak. A sajátos nyelv megörökítése végett közlünk néhány elnevezést; jelölése: j(iddis). — A szerbeknél többnyire a némettel párhuzamos nevek alakultak ki; ezeket az elköltözettektől sikerült részben összegyűjtenünk. Mivel a német tájnyelvet is beszélték, sok nevet átvettek enyhe torzítással. — A cigányok (kb. 200 fő) csak lakótelepük közvetlen környékét s a fontosabb középületeket, a fuvarosok a főbb dűlőutakat, hegyeket, forrásokat nevezik meg saját nyelvükön, a román-cigány vagy beás-cigány nyelven. — Mivel a nyelvi közösségek ugyanazt a nevet többféleképp ejtik, ismétlődéskor más-más változatot közlünk. Véménd [1332—5: Emun: Györffy 1:300; 1715: Vemen: Nyr. 90:411; 1799: V

emend: Vályi 3:619]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló m. R. Emun szn. [1138/1329: MNy. 32:56] talán a m. N. emse 'anyasertés, állat nősténye', R. eme 'ua.' tövével kapcsolható össze. Az újabb Vemen változat déli szláv telepesektől való. A szóvégi -d még későbbi fejlődmény; vö. Beremend. (FNESZ. 687.). 1. Ribli-fórás: Ribli-f

orras: n. Riblisz Prënnjia 'Riblibrünnlein': j. Riblisz Kvëlë 'Ribliquelle': rc. Fontina dö Ribli 'Ribli forrása' [KI9: forrás n. n.] F, bővizű, a Malom-patakba folyik. Egy Ribli nevű gazda pincéje előtt fakad. Korábban szerbek éltek itt. 2. n. Rácsih Háldasháizar 'Raizische Haltershäuser': szh. Pásztirszkë kutyë 'Pastirske kuce' É. Korábban a szerbek pásztorai laktak itt. (Vö. a 129. sz. névvel!) 3. n. Vukszvédl: n. Fukszdvédl 'Fuchswedeln': szh. Budzsák 'Budzak' Ur. Az utca kanyarodása és végződése a róka farkcsóválását idézte fel a népi fantáziában. Ott lakott egy Vukosanovic, németesen: Vukszë Dobrë nevű szerb gazda. A szerbek török jövevényszóval 'sarok'-nak nevezték. — Nh. (német): Mivel az utca végén már kezdődött az erdőrengeteg, a gyerekeket így in-