Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Pócsa, '-n, '-ru, (-roi), -ra, -i: n. Pócs: in, âusz (von), náh Pócs, Pácser [BC4— 6: Pocsa BC8, SchQ7—9: Pócsa SchQl: Potsa SchQ3: Póócs SchQ4—6: Pócs KI: Pocsa, Potsa, Pócsa K6: Pócs, Pócsa K8: Pócsa K9: Pócsa K12: Pócsa K16: Pócsa P: Pócsa Hnt, Bt, MoFnT2: Pócsa] — T: 805 ha/1398 kh — L: 305. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 17. sz. végén délszlávok lakták, a Rákóczi szabadságharc idején ismét lakatlanná lett. 1723—1724-ben népesítették be ismét. Lakói ekkor g. kel. délszlávok voltak. 1780 körül érkeztek első német lakói. A németek száma lassan növekedett; 1860 körül érte el az 50%-ot. A délszláv lakosság a múlt század közepén kezdett fogyni. 1920—1930 között a falu 100 szerb nyelvű lakosa Jugoszláviába optait. 1930-ban 8 magyar, 280 német 2 horvát és 11 szerb anyanyelvű élt a faluban; Pócsapusztán 6 magyar és 64 német anyanyelvű lakott. 1970-ben 100 magyar, 202 német és 9 délszláv lakta; Pócsapuszta lakóinak száma 55 volt. Pócsa [1332—5: Polche, Pulche, Poche: Györffy 1:370]. Déli szláv eredetű; vö. szín. Poljce hn. Tkp. jelentése 'mezős hely'. Más feltevés szerint a Pócsa hn. magyar szn.-ből alakult. Vö. 1273k./1274: Poucha szn. (AŰO. 9:46). (FNESZ. 517.) 1. Harangláb: n. Ráca Kirih 'Raizisch Kirche' É. Itt állt régen a szerb templom, amit lebontottak, csak a harangláb van még meg. 2. Kultúrház: Bolt, -ba: n. Kulturháusz 'Kulturhaus': n. Ksëft 'Geschäft' É. 3. Ut: Utca: n. Kászd 'Gasse' [Petőfi Sándor u] U. A falunak egyetlen É—D irányú utcája. 4. Tanács: n. Tonács É. Tanácsi kirendeltség. 5. Iskola: n. Súl 'Schule' É. Csak alsó tagozatos. A felső tagozatos gyermekek a borjádi körzeti iskolába járnak. 6. Templom: n. Kirih 'Kirche' É. R. kat.'templom. 7. Temető: Üj-temető: n. Kirhhóf 'Kirchhof Te. 8. n. Pápslpém 'Pappelbäume': Fëlmepém [Kl: Fűszfa, Két Fűszfa, Két Fűsz fa; határfák] Fák. 9. [Kl: Stare Grobje, Grobje; határpont] Régen itt temető volt. 10. Borjádi ut: n. Burjádar Vëg 'Borjader Weg' Üt. Borjád felé vezet. 11. [KI: Mali Szurdok, Szurdok; vízmosás] 12. V

ëlïkënyivë: n. Vélikenyíva: n. Vëlicâ [K8: Veliki nyive; sz, Velike nyive; sz K9: Vellikinyive; sz P: Velikenyive E: Velike nyive] Ds, sz. 13. Ruzsëk-malom: n. Ruzsek-Míl 'RuzsekMühle' [KI: Mole superior possessionis; a helység felső malma, Pocser Hechin Mühl; Ma] Ma. A volt tulajdonosról nevezték el. 14. [KI: Rudera Templi; templomrom rajza a Karasica völgyére merőlegesen benyúló dombon] 15. Ada, '-ba: n. Kánálvíza [KI: Ada, Ada; sziget, e K8: Ive; r K8: Obere wiese; r E: Ada, Oberer Wiesen] S, r. 16. Brëkinye, '-be: Brëdinye, '-be: n. Kálvárí perih 'Kaivarién Berg': Brëkinya [K8: Brëkinye; sz K9: Drin, Drimm; sz K12: Brëkinye P: Brëkinye E: Brekenye MoFnT2: Ledind] Ds, sz. 17. Csupria, '-ba: n. Csupriâ: n. Kánál Viza 'Kanal Wiese' [Kl: Lovinak; Szg, e Kl: Diákovicz; Szg, e. Ez még a Karasica-rendezés előtti elkülönült terület megnevezése. K8: Kod Csupria, Kod csupria; r K12: Csupria P: Kodcsupria E: Kanál Wiesen] S, sz. 18. Árok: n. Mükróva [KI: Járák, Árok; Vf vagy Vm] Vf. 19. Berdó, -ba: n. Agáciperih 'Akazienberg' [K8: Brdo; sz K9: Na Veru; sz K12: Berdó E: Brdo] Ds, sz. 20. n. Gëorg Lánk-Krájc 'Georg Lang Kreuz' Ke. Az építtetőrŐl nevezték el. Ma már nem áll. 21. Szállás, -ba: n. Szálas 'Salasch' [K8: Szállás K9: Szállás; sz K12: Szállás] S, sz. 22. Szerb temető: n. Rácsih Kirhóf 'Raizisch Kirchhof Te. A régi katolikus temető is itt volt. 23. [KI: Dubrovszki Sztári