Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

lakójáról s a dűlőről (306. sz. név). A Hnt és a Bt2 elnevezése téves. Vö a 278., 350. sz. nevekkei! 306. Főső-Béda: n. Êvar Bëdâ 'Ober Beda': szh. Gornyâ Bëdâ 'Gornja Beda': szik. Hornyâ Bëdâ 'Horna Beda': rc. Hol dë szusz Bëdâ 'ua.' S, e, fekvéséről. Lásd a 316. sz. névnél! 307. Főső-bédai-magasles: n. Houhstând 'Hochstand': szh. Zâszjëdâ 'Lovacka zaseda': szlk. Viszokâ posztriëzskâ 'Vysoka postriezka': rc. Podu vadászuluj 'vadász hídja': rc. Magosles [Hiv.: Felsö-bédai magasles] Építmény, vadászok részére a védett vadászterületeken. 308. Csádésrét: rc. Trëscsië 'nádas' Mf, r, n. A helyi szóhasználatban a gyékény levelét jelenti. Andrásfalvy sz. kisebb értékű fű ártéri kaszálókon (And. 299). 309. Kőhányás: Kögát: Gabriella-kövezés: rc. Pëâtrë Dunërë 'dunai kövek' Tö, vízterelő kőhányás a Duna-part és a Gabriella-sziget (300, 341. sz. nevek) É-i vége között, mely elzárja a holtágaktól. Korábban 50 m-es szakaszon nyitott volt. Egy vele párhuzamos kőhányás 5—6 m-es átfolyást enged a két holtág (318, 347. sz. nevek) közt. 310. Lóré: Kisvasút: Iparvasut: n. Póu 'Bahn': szh., szik. Mászna 'Masina': szh. Mâlâ zsëlëznicâ 'Mala zeleznica': szik. Mala zsëlëznicâ 'Mala zeleznica': rc. Mozdony olmik 'kis mozdony' [Hiv.: Iparvasút] Vasútvonal, keskeny vágányú iparvasút. Frigyes főherceg építtette 1892,—98-ig. Az uradalom telepeit kötötte össze. Termény-, fa- és személyszállításra használták. Kezdetben lovak, később gőz-, majd Diesel-mozdonyok vontatták a szerelvényeket. A végállomás Erdőfűn volt (78. sz. név). Gerechátra és Bókba (472, 376. sz. nevek) 1951-ig, Sátorhelyre 1956-ig, a mohácsi vasútállomásra kb. 1966-ig közlekedett. Azóta az Erdőgazdaság, a Bólyi ÁG, a kölkedi és erdőfűi lakosság fölszedte a sínhálózatot építési célokra. 311. Erdősi-tanya : n. Vehtarháusz 'Wächterhaus': szh. Boktërnyâcsâ 'Bokternica': rc. Kâszâ lu Erdősi 'Erdősitanya' É, Lh, lakójáról. Az iparvasút őrháza volt. 312. Górék: n. Kuari 'Maistrockenschuppen': szh. Csárdák 'Cárdak' [F4, Mérn.: Górék] Ê volt, kukorica tárolására. Az uradalmi tyúkfarmhoz (314. sz. név) tartozott. 313. Tyúkászatvhíd: Fa-híd: Kátrányos-hid: Fekete-hid (a sátorhelyiek sz.): n. Houlsprëha 'Holzbrücke': szh. Drvëni mószt 'Drvëni most': szh. Drvënâ tyuprijá 'Drvenâ cuprija': rc. Podu da lyëmnyu 'fahíd' Híd fából, kátránnyal bemázolva az egykori tyúkfarmhoz. Ezen haladt át az iparvasút is. 314. Tyúkház: n. Hinglstáll 'Hühnerstall, ~ farm' É volt, az Albrecht-féle uradalom tyúkfarmja. Ide tartozott: 312. 315. Hajmási nyiladék: n. Hajmási-Líni 'Hajmási-Linie, -Schneise': szh. Ajmâskâ lenijá 'Hajmaska lenija': rc. Hajmási kágye 'Hajmási út' [K19: Hajmási nyiladék] Űt, erdei nyiladék, a főherceg barátjáról, Hajmási Jánosról, aki itt vadászott szalonkára. 316. Béda-erdő: Béda, -'ba: n. Bëdâ-Vâlt 'BedaWald': szh. Bëdâ 'Beda': szik. Bëdâ 'Beda': rc. Podurë Bëdâ 'Béda-erdő' [Vás.: Beda K8: Beda sziget, Béda sziget; Szg And. 154: Bédai-sziget 1880: BT: Bédaerdő 1883: BU. 40: Béda erdő 1883: BU. 235: Béda K16: Beda, Beda erdő F4, Mérn. K17: Béda erdő MoFnT2 : Béda-erdő] S, Mf, e, valamint kevés r, 1, n. " . .. tulajdonképpen egy Dunaágtól körülvett sziget" (BT). "... 2086 kh-nyi kiterjedéssel". "A nagy Duna három nagy kanyarulat átmetszését sikerült kivinni. Az első 1810-ben Bok mellett, a második 1820-ban Béda mellett vitetett keresztül, a miáltal ez a Sirinától elválasztatott." (BU.) — 1920 előtt Dályok község határához tartozott. A név eredetét nem ismerik. — Dunaszekcsőn a hasonló ártéri területeket a szerbek ugyanígy, a magyarok Böde-nek nevezik (Lásd ott: 235, 378, 387!) Források híján nem tudjuk, hogy a szh. beda 'Ínség, nyomorúság', a román beda 'baj, szerencsétlenség', vagy a török (bed(i) 'rossz' összefügg-e a helynévvel. — Ide tartozik: 306, 350, 352, 419. 317. Markófok Cs. A töltés környéki "lapos" vizét vezeti a holtágba. — A. sz. halászról 35 Baranya földr. nevei II. 545