Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

ta: n. Sop^ 'Schuppen': szh. Pojâtâ Tojata': szh. Supâ 'Supa': szh. Stâgàlyë 'Stagalj': szlk. Nozsnâ pâjtâ 'Nozna pajta' É volt, nácitetős. Lábakon állt, ezek közé rakták a szénát. 1945-ben lebontották. A magyar név délszláv, a 2. szh. név német jövevényszó. 105. Svájceráj: Tehenészet: Csibetelep: n. Svájcarái 'Schweizerei': szh. Svájceráj 'Mlekarstvo' É, régebben tehenészet és béreslakások (két sor épület — 8—8 családdal —, 2 sor tehénistálló) 1945 után csibetelep és az Erdőgazdaság szolgálati lakásai. 106. Vajda-tanya [Mérn.: ~] Ta volt. Az 1970-es években lebontották. 107. Rajcsúr: Huszár-rajcsur : n. Ráitsúl 'Reitschule': szh. Rájcsul 'Jahaliste' (a mohácsiak sz.) S, sz. A német Reitschule 'lovaglóiskola' torzításai. 52 magyar holdnyi püspöki terület volt, nagy része Mohácsé. Az 1. világháború előtt, amikor a mai mohácsi gimnázium még huszárlaktanya volt, itt gyakorlatoztak a huszárok. Az 1. világháború után egy Vajda nevű kisbirtokos vásárolta meg. Lásd az előző névnél és Mohácsnál! 108. [Eis. 1:19: Antiqui agri Mohácsienses in Laymér, quos Dominium una cum pendentibus fructibus Kőlkediensibus adjudicavit. 'A mohácsiaknak Laymérban lévő régi szántói, amelyeket az uradalom a kölkediek javára ítélt, a rajta lévő termékekkel együtt.'] 109. [Eis. 1:18: Antiqus (!) Puteus Mohácsiensium lapidibus expositus Kökut 'A mohácsiak kővel kirakott régi kútja Kökut'] Valószínűleg a mai kölkedi határ szélén lehetett. Nevét a következő dűlő őrzi. 110. Köves-kut: Nagy-kut : rc. Fonténá hámáré 'nagy kút' [K8: köves kút; sz, mocsaras 1, Köves kút; sz, 1 And. 155: Köveskút K12: Köves kút, Köveskút; sz KI7-.Köveskút; sz] S, sz, egy hajdani kövezett kútról, melyet egy csaknem 200 éves térkép tüntet fel. Ide tartozik: 108., 109. 111. [1771: And. 178: Pogány fok. "A Pogány, Pere és Örvény fok, több név szerint nem említett fokkal együtt szerepel a Hajlok birtokáért 1711-ben folytatott per jegyzőkönyvében." K6/c: Tekerés nevő háttul keletre vagyon Pogán Fok nevő hel.. . . Eis. 1:9: Pogány Fok] Lásd még a 201., 112., 144. sz. neveket, valamint Mohácsnál! 112. [1771: And. 178: Örvény fok K6/c: Pogán Foktul napkeletnek Örviny Fő Fok helig.... Eis. 1:8: örvény Fő Fok, ubi et modo sepes sunt Mohácsienses. 'Örvény Fő Fok, ahol jelenleg mohácsi kertek vannak!] Helyét bizonyára — a múlt század végi szabályozáskor létrehozott — új Dunameder foglalta el. Lásd még Mohácsnál! 113. [Vás. 1: Kengyeles; Át] 114. [K6/b: Hármas Gyékénes Tó. A kölkediek határában azon hel hol határ régtől vagyon ... Eis. 1:7 Item (— 'hasonlóképp' határjel) Hármas Gyékényes; Mo, n, 1 And. 29., 48., 156: Háromas Gyékényes vagy Enyész; nagyobb vízállás a Nagyrét-ben (148. sz. név), ill. gyékénnyel benőtt mocsártó] Valószínűleg az új Dunameder nyelte el. Lásd még Mohácsnál! 115. Kölkedi csárda: Nagy csárda: n. Kélkadar Csárda 'Kölkeder Tscharda': szh. Kulkécská csárda 'Kulkecka cárda' (a mohácsiak és az erdőfűiek sz.): rc. Sárdá hámáré [FI: Koelkeder w(irts) H(aus) Eis. 1:21: Educillum Kölkediense post occupationem Tereni Mohacsiensis Laymer extructum. 'Kölkedi vendégfogadó, amelyet a mohácsiak Laymer nevű földjének elfoglalása után építette.' Vás 1: É jele Kocz.: Kölked (és a csárda jele) F2: Kölkedi Csárda K8: Kölkedi csárda K12: Csárda K16: Kölked csárda, Kölked csárda And. 156., F4, Mérn.: Kölkedi csárda] É, csárda volt a kölkedi határban, ősi főútvonal (156. sz. név) mellett. 1953-ban lebontották. — Nh. : a múlt század második felében betyárok látogatták. 116. Csárda-díüllő Ds, S, sz. A Kölkedi csárda közvetlen környéke. 117. Szilos, -ba, -ra [Vás. 1, And. 155.: Szilos K8: Szilos, Szilosi düllő; sz K12: Szilos; sz, sző K17: ~] S, Os, sz, sző. — Ide tartozik: 106, 107, 115, 116, 133, 141. 118. [Eis. 1:10: Tekerés Hát] 119. Fekete-híd: rc. Podu nyégru 'ua.' Híd. Téglából épült 1940 körül. 120. [K16: