Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
hangokat is sokszor tisztán ejtik, máskor viszont hanghelyettesítéssel élnek. — Kölkeden — Szűcs Lajos közlése szerint — 1927-ig egybeszámozták a házakat, csak népi utcanevek alakultak ki. Az első hivatalos utcanevet 1927. V. 4-én jegyezték be a tanácsi anyakönyvbe. Csupán a II. Lajos utca emlékeztet a közeli csatatérre. A kataszteri dűlőnevek is magyar nyelvűek. A cigányok — kevés kivételtől eltekintve — a magyar neveket fordították le. A modern fogalmak hiányoznak nyelvükből, ilyenkor a magyar szót román-cigány végződéssel látják el, más esetben körülírással vagy eltérő nyelvtani szerkezettel fejezik ki (Deák-tanya: Kászá lu Deák; tkp. 'ház Deáknak'). Csak a mozgáskörükbe eső helyeket nevezik el; az ismétlődő, azonos típusú nevek egy részét ezért elhagytuk. — Az Erdőfűhöz tartozó régi ártéri helyneveken kétségkívül érezhető a délszláv, magyar egymás mellett élés, ill. egymásra település, kis mértékben a török, és a román-cigány hatása is. Az újabb nevekben a magyar dominál, de a mezőgazdasági szakszavakban a szláv és a német hatás is kitapintható. — Térképek híján a régi kataszteri nevek többségét nem ismerjük. A népi nevek egy része — minit már említettük — a szerb-horvát „fölidfogiliálak" nevén alapul, ezeket vette át a többi nyelvi közösség, és a maga nyelvéhez igazította. Bizonyos neveknél már nem állapítható meg, melyik nyelvi közösség alkotta. Bár az erdőfúiek és a külterületiek nagy része állandóan cseriélődött, egy részük „ősűalkoskéntt" évtizedekig élt egy településen, így a párhuzamos névadás szükségszerűvé vált. Mivel közigazgatásilag Kölkedhez tartoznak, gazdasági és kulturális kapcsolataik is erősek, a névadásban a kölkedi magyarság is közreműködött. A román-cigány változatok a kölkedi cigányságtól származnak. — A nevek nem tükröznek egységes nyelvjárást, s mivel ugyanezt a nevet egy-egy nyelvi közösség többféleképpen ejti, ismétléskor más-más változatot közlünk. A szerb-horvát neveknél az első változat többnyire szerb, a második horvát vagy sokác. Néhány szlovák helynevet is gyűjtöttünk. — Régi vagy új tulajdonosukról nevezték el a tanyákat; egy részüket a kollektivizálás folytán lebontották. Ezt minden névnél külön nem ismételjük meg. — Kölked „történelmi" határát a kataszteri térkép alapján megjelöltük. 1952-ben Nagynyárádtól hozzácsatolták a Vizislaki-dűlőt (280. sz. név). A Jugoszláviához csatolt Izsép, Darázs, Dályok nádunk maradt határrészeit Erdőfű kapta meg. A vizslaki terület kis hányada, valamint az erdőfűi szántóterület most a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát tulajdona; korábban a Sátorhelyi Állami Gazdaság Erdőfűi Üzemegységéé volt. Az erdőállomány a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Bédai Erdészetéhez (Mohács) tartozik. Kölked [1220 k./l323/1403 : Kulkedy: Györffy 1:331]. Puszta szn.-ből alakult magyar névadással; vö. 1219/1550: Culqed szn. Az alapjául szolgáló szn. a m. kölyök fn. származéka. (FNESZ. 357.) 1. Rakodóhej: rc. Páskony 'legelő(?)' [Hiv.: Rakodóhely] S, k. A sűrűn beépített faluban nem volt tárolásra alkalmas hely, ezért itt csépeltek; tárolták a szalmát, szénát, tüzelőt. Itt rakodtak le a kocsikról. Ma konyhakertek. — „1859ben már a falu dombját több helyen kerítették rakodók; kis, takarmány tárolására szolgáló kertek" (And. 155.). — A cigány névben talán a latin pascuum 'legelő' rejlik (vö a 204., 162. sz. nevekkel!). Lásd még a 61. sz. nevet! 2. Ajj Fr. A régi falut É-on, K-en, D-en körülvevő alacsonyabb fekvésű utak, ill. utcák gyűjtőneve: 'alj'. Ide tartozik: 5, 4, 31. 3. Vízmű: rc. Dunúre 'a Dunára' É 1953-ból, a falu vízellátására. 4. Mátyás utca: rc. Mátyás ujicà [K18: Mátyás u] U, Mátyás királyról. A rc. utótag valószínűleg a szh. 'ulica' átvétele. — A. sz. régebbi neve: Közlekedő, mivel Mohács felől csak ezen a mai Hunyadi utcán át lehetett a falu belsejébe jutni. Lásd még a 14., 194. sz. neveket! 5. Hunyadi utca: rc. Hunyadi ujicá [K18: Hunyadi János u] U. — A. sz. régi neve: Közlekedő. Lásd az előző névnél! 6. Nagy Lajos utca: rc. Nagy Lajos ujicá [Kor.: Nagy Lajos király u KI 8: Nagy Lajos u] U. 7. Aszög : rc. HöZ dëzsosz szát 'alsó falu' Fr, régen a falu K-i része, fekvéséről. Ide tartozott: 4. sz. és környéke. 8. Ciheri-gödör: rc. Gràp'é lu Cïh'êri 'ua' Mo. Egy részét 1965-ben feltöltötték. Korábban vízállás, melyben mostak, fürödtek, horgásztak, sőt régen haltenyésztésre bérelték. —• A. sz. az egyik Csomor családnak ez a ragadványneve. 9. Halász utca [Hiv.: ~] U, 1980-ban épült. 10. Körtőtés: Bönt: Tőtés: Körgát:
