Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

bírták régtől fogva, azonban az uradalmi tisztség tőlők törvénytelenői hatalmasan elvette. . . K8/6: Dunaszél K12: ~; e, 1, r K12/b: ~] 1302. Jágerház: n. Jékarháusz 'Jägerhaus': szh. Jágerszká kutya 'Lovacska kuca' É, erdészlak, sokáig Repity erdész lakihelye. Vö. az 1303. sz. névvel! 1303. Kis Szabó rámpa: R'épity rámpa: n. Rëpitya Rámpa 'Repitjer Rampe': szh. Rëpityévá rámpa 'Repiceva rampa' Űt, rámpa a közeli kocsma, ill. vadászház egykori lakóiról. 1304. Erdőbirtokosság rámpája Űt, rámpa. Vö. az 1309. sz. névvel! 1305. Kajtor, -ba: n. Kájtár 'Kajtar': szh. Kajtor 'Kajtor' [Vás.: Kajtor] S, e, r, Tö szakasza, a hasonló nevű, Homorúdhoz került dűlő szélén. 1306. Csókás-Duna, Folyam szakasza. Vö. az 1299. sz. névvel! 1307. n. Plútszuklr.r Laka 'Blutzukler Lake; Blutegel-Lake' Hág része, vízállás, 'piócás'. 1308. n. Hanafrëtsa 'Hanfröste' Hág része, vízállás, azelőtt 'kenderáztató'. 1309. Harci-zátony : Erdőbirtokosság : n. Harci-Háuja 'Harzi-Hauf en': j. Hárcisz Zámdbánk 'Harzis Sandbank': szh. Hárdkin zátony: szh. Arcikin prúd 'Harcikin prud': c. Hárciszko zátonyi: mc. Harciszkró zátonyi: rc. Zátonyu dö Harci [And. 3:170: Harci- vagy Alsó-Zátony K8/3: Harczizátony K8/7: Harczi Zátony K12: Harci zátony; e 1884—86: úrb. jkv.: a „harczi-zátony" nem osztatott fel... K17, 17/b: Harci zátony MoFnT2: Harci-zátony] Mf, S, zátony, e. Kialakulásakor a múlt században a város magának tartotta fenn közterületként, de nagy részét valószínűleg Harci Samu — aki magának akarta elfoglalni — bérelte, mert róla nevezték el: „Harca Samu az egész Janyi Réttye mellett lévő Zátonyt be rekeszteni és occupálni akarja — előhívatván meghagyatott neki, hogy ne merészellye azon Zátont occupálni, különben ki fog minden kerítése vágattatni, mert a mit a Duna épít, az a Városé ..." (Tjk. 1807. III. 3.). 1840-ben a tanács úgy döntött, hogy két év múlva „az egész Zátony egyedül a vonyós marháknak legelőjül szolgálni fog". (Tjk. 1840. I. 19. — Vö. And. 292—3.) — A. sz. 1906-tól a volt Úrbéresek Erdőbirtokossága vette kezelésbe, jelenleg a téeszé. Ide tartozik: 1313., 1316., 1317. 1310. Limán, -ba: n. Limán 'Limán': szh. Limán 'Limán' S, 1, e, föveny. Lásd még az 1231. sz. névnél! 1311. [1803: And. 178: Büdöny foka Vás.: Büdönyfok; fok] 1312. [Vás.: Kis Duna; Vf F2: Mocskos Duna: Vf] Az egykori Mocskosnszigetet Ny-ról határoló keskeny Duna-szakasz volt. A szabályozás következtében megszűnt. 1313. Mocskos ,-ba, -ra, -hó: Erdő, -be: n. Tr'ékát 'Dreckig(e Insel)': j. Mocskos-Inzl 'Motsöhkos-Insel': szh. Mocskos 'Mockos': c, mc. rc. Mocskos [K6/d: 1799: Mocskos; Bokros legelő... mohácsiak kegyelemből bírják méltóságos Püspök Úrtól. . . Vás.: Zátony, Zátonyok F2: Mocskos Sziget; Szg K8/2: Mocskos Sziget; Szg K8/3: Mocskos; e K8/7: Mocskos sziget K8 (Kölked): Mocskos mohácsi sziget, Mocskos; Szg K12: Mocskos; e, 1 1884—86: úrb. jkv.: ... megnevezett „mocskos, harczi-zátony" és „zátony-erdő"... P, K12/b, 16, 17, MoFnT2: Mocskos] Mf, Át, S, e. A múlt században még önálló sziget, jelenleg a Harci-zátony (1309. sz. név) D-i része. — P. sz. nevét azért kapta, mert „itt szokták volt hagyományilag a hajósok magukat megmosni". 1314. öreg Duna: n. Alt Tóna: j. Alta Dunáj 'Alte Donau': n. Trëkàti Tóna 'Dreckige Donau': szh. Sztári Dunáv 'Stari Dunav': szik. Sztárí Dunáj 'Stary Dunaj': c. Puráni Dunerá: mc. Phurí Dunája: rc. Dunúre bëturnë [Mérn.: Mocskos Duna] Hág. Vö. az előző névvel! 1315. Mocskos rámpa Üt, rámpa, a hasonló nevű dűlőben. 1316. Sokac-Malád: szh. Sokácski Málád 'Sokacki Malad' S, e. Sokácok tulajdona volt. Értelmezését lásd a 815. sz. névnél! 1317. [K6/d: 1826: Büdöny (!); Valóságos mohácsi rész... Vás.: Büdöny K8/3: Büdöny; r K12: Büdöny; 1 K12/b: Büdöny (!)] Nagy része Homorúdé.