Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

a múlt századi hasonló nevű fokról (előző név). — A. sz. jelentése: 'átvágó, átvágás'. 992. szh. Szrpszki szálási 'Srpski salasi': szh. Rácki szálási 'Racki saláéi' [Vás.: Rácz Szállások] S, sz, régebben szerb szállások. — A. sz. a püspöki uradalom a Homorúd alatt lakó sokácokat telepítette ide, a szerbek Sáros (1276. sz. név), Csebe (Homorúd területe!) alá szorultak. 993. szh. Jánityev szálas 'Janicev salas' Ta. Lásd még a 990. sz. nevet! 994. szh. Andràsëv szálas 'Andrasev salas': szh. Kunovszki szálas 'Kunovski salas' Ta. 995. szh. Komárásicá bárá 'Komarasica bara' Mo, 'szunyogos'. 996. szh. Komárásincin pút 'Komarasimcin put' Űt a hasonló nevű Mo mellett. 997. [Mérn.: Cita tanya] Ta volt. 998. [Mérn.: Clelinác (!) tanya] Ta volt. Bizonyára elírás: Cselinác helyett. 999. Papréti iskola: Alsókandai iskola: n. Onar Kândamsr Súl 'Unterkandaer Schule': szh. Dólnyá Kándáská skulá 'Dolnja Kandaska skola': szh. Popovácská skolâ 'Popovacka skola' [Mérn.: Iskola] É. Lh. 1927-ben létesült a hasonló nevű dűlőik (926, 958, 1239.) tanyái részére. 1956-ig tanítottak itt. 1000. [Vás.: Fekete Tó] 1001. Fertos, -ho: Fertos-tó: n. Márács 'Morast': szh. Fërtos 'Bara' Mo, n. A. m. és a szh. névben valószínűleg a régi fertő 'mocsár' szó rejlik (TESZ. I. 805). 1002. [Vás.: Száraz Tó] 1003. Galonya, '-ra: szh. Galonya 'Galonja' [Vás.: Galonyo KI6, F4: Galonya] S, sz. Lásd a 940. sz. névnél! 1004. Galonya-fok: szh. Gálonyin fok 'Galonjin kanál' Cs volt, most Mf, sz. Lásd a 940. sz. névnél! 1005. Ivánáctanya: szh. Ivánácov szálas Tvanacov salas' [Hiv.: Ivánácz-tanyá] Ta. 1006. Simity-rámpa: n. Simity?.r Rámpa

1 'Schimitjer Rampe': szh. Siminá rámpa 'Simula rampa' Űt, rámpa. 1007. Szigeti strand: Strand, -ra: n. Strand 'Strand; Plaza' [Mt4: Szabad strand] Folyam- és partszakasz, enyhén lejtős, föveny, strand. A 2. világháború után kezdték használni. Vö. az 1021., 1256. sz. nevekkel! 1008. Tocsity, -hó: szh. Tósin 'Tosin' S, sz, k, valószínűleg a Tódor > Toso becenévről. — A. sz. ragadványnév. 1009. [Vás.: Balázs Rétje] 1010. [And. 2:328: Külső-Sziget] A Mohácsi-sziget Ny-i része a Lög fokig (1157. sz. név). Vö az 1155. sz. névvel! 1011. [Vás.: Szamácz Fokja] Az 1800-as évek elején erre folyt, érintve az 1002. sz. nevet! Lásd még az 1211. sz. nevet! 1012. Csingilingi-csárda: szh. Csingilingi csárda 'Cingilingi carda' [P: Csingilingi K16: W(irts) H(aus)] É volt, csárda, még a század elején beszakadt a Dunába. Itt kötöttek ki régen a Sokac-révből (202. sz. név) érkező kompok (Erd. 399). 1013. [K8/6, 12/b: Kod Simina foka K12: Kod Simina Foka, Kod Simina foka] A jelzett fok (1020. sz. név) két oldalán fekvő térség volt, ma jobbára újmohácsi belterület. A fok akkoriban nagyjából a mai 1016. sz. út mentén haladt. 1014. Kertészet: n. Këatnd"râi 'Gärtnerei': szh. Kértíznicá 'Bastovanstvo': c. Szigëtëszko bár 'szigeti kert': rc. Gárd dàpârcsuluj 'távoli kert' S, k, sz. Lásd még az 1015. sz. nevet! Az 1980-as évek elején megszűnt. 1015. Kertészet: Téesz-központ: n. Késrtnarái 'Gärtnerei': n. Elpegé-khánclái 'LPG-Kanzlei': szh. Kertíznicá 'Bastovanstvo': szh. Zädrugä 'Zadruga': c. Téëszicko irodáj 'tsz-iroda': rc. Téëszuluj iroda 'ua.' [Hiv.: Dunavölgye Mgtsz Központja] É, tsz-központ. 1945-ig kertészeti iskola [Mg Szakokt. 8: Kertmunkásképző Iskola], melyet 1938-ban alapítottak. A 10 kh-as területén kertész szakmunkásokat képeztek. Innen átköltözött a 322—323. sz.-mal jelölt épületekbe. 1016. Bácskai ut: Baracskai ut: n. Pârâcskmr Vëg 'Baratschkaer Weg': n. Bárácskamr Strossz '~ Straße': szh. Bárácsánszki drum 'Baracanski drum' [K8/1: Baracskai út (piros tintával beírva) KI 2/b ~] Út, országút a Bácska s Nagybaracska felé. A Baracska hn. [Gyl:709: Baraccha, Barüscha] puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1163: Broccha szn. A szn. eredete ismeretlen (FNESZ. 440.). 1017. Marica-kocsma: n. MártcáVërchâusz: j. Mârics-Vërchousz 'Maritza-Wirtshaus': szh. Kod Mâricë 'Kod