Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Népdal: Mikor mentem a Görög-högy felé, még az üvegök is sírtak. 704. szh. Jânyinà krcsmâ 'Janjina krcma' É, 'jenyei kocsma' a múlt században. Alig emlékeznek rá. 705. Paprikamalom hidja: Jenyei-gát hidja: Kü-hid a Paprikamalomná: Jenyei-híd : n. Pàprigâmïllprëka 'Paprikamühlbrücke': j. JenyeBrëkk 'Jenjenbrücke': szh. Budáková tyuprijá 'Budakova cuprija': szh. Jányincká tyuprijá 'Janpin&ka cuprija': c. Jënyëvicko pódó 'Jenyei-híd': mc. Jényëiki hidá 'ua.': rc. Podu(l) dö Jenye 'Jenye hídja' [F4: híd jele] Híd a közeli malomról, vf-ról, ill. dűlőről (701., 671., 673. sz. nevek). A szerbek egy Bosnyák nevű gazda ragadványnevet (Budák) idézik, akinek a híd tájékán volt földje. 706. [K20: Vízmű; É] 707. Főső-mező: Fölső-mező: n. Êvar Fëlt: j. Aibsista Felt 'Oberes Feld': n. Êvr Flusr 'Obere Flur': szh. Gornyë polyë 'Gornje polje': c. Opruno mëzovo: mc. Upruni mezóvá: rc. Hotâr dö szusz 'felső határ' [And. 146:1790: Fölső Mező K6/d:1826: Felső-Mező; Szántónak befogva régtől... Vás.: Felső Mező K8/2: FeZső mező; sz K8/6: Felső mező, Felső mező, Felső mező; sz K9: Harmadik vetés; sz K12, 12/b: Felső mező; sz And. 146: 1870: Harmadik vető K17: Felsőmező K17/fo, 20: FeZső mező MoFnT2 : Felsőmező] S, sz, k, Lh, fekvéséről. A 716., 709., 37., 30. sz. nevektől és a Dunától körülzárt határrósz. Vö. a 726., 793. sz. nevekkel! — A háromnyomásos beosztásról már 1769-ből vannak feljegyzések. "Az első és második vetőben a földek a házak sorrendjében álltak, tizedenként". (= Régi közigazgatási egység a török világ után a 20. századig. 6, majd 7 tizedbe osztották a város lakóit. A közterheket eszerint rótták ki.) A harmadak vetőből a legkevesebb földdel bírók kiszorultak. (And. 146.) — A. sz. az 1930-as évekig fennmaradt a háromnyomásos gazdálkodás: évente egy "mező"-t ugaron hagytak, azon legeltettek a juhászok. 708. [Eis. 2:50: Ager prius Poponis Graeci Ritus non uniti Mohacsiensis. 'Korábban a nem egyesült görög szertartású mohácsi pópa főZdje'] 709. A Hogy ajján: A Hogy alatt: Lancsuki ut: Római ut: Lánycsóki ut: n. Láncsukar Vék 'Lantschuker Weg': szh. Láncsuski pút 'Lancuská put, Put rimljanina' [Fl: nach Skecső 'Szekcső felé' Eis. 2:51: Via Szeltsoiensis (!) 'Szekcsői út'] Űr, széles salakút, Lánycsókra vezet. A Dunaszekcső felől jövő egykori római út része, a szájhagyomány szerint. — A. sz. terméskőburkolatát, mivel már nagyon rossz volt, a Paprikamalomtól a határig fölszedték, és az új városháza alapjaiba építették 1926-ban (701., 410. sz. nevek). Lásd még az 551. sz. nevet! 710. CsibeíeZep; c. Kháinyáko kher 'dsiheház' [K20: Major] Tel. A Bári ÁG (most: Bólyi Mg. Kombinát) létesítménye. 1962—64-ig épült. 711. Betonút: n. Petóuvék 'Betonweg': szh. Pút pod Pláninom 'Put pod Planinom' [Hiv.: 58-as műút] Út, műút. 1948—49-ben készült a Duna Vasműhöz, 'a Szőlőhegy alatt'. Ide tartozik: 723. 712. Jenyei út: n. Jenyei Vek: j. Jenye Vég 'Jenye Weg': szh. Jányincká pút 'Janjinska put' : szh. Jányin pút ' Janjin put' : c. Jënyëvicko drom : mc. Jënyëiko drom: rc. Drikk dö Jenye 'ua.' [K8/4: Szabari út 1893: Jenyei ut] Űt a Jenyei-dűlő (673. sz. név) és Székelyszabar felé a Paprika-malomig (701. sz. név). Az 1950-es évekig fontos, összekötő, széles földút. A várostól induló fél km-nyi szakaszát beépítették, ill. lezárták. 713. Mofa-vasút: Farost-vasút [Hiv.: MOFA-iparvágány] Vasút, a Farostlemezgyárba vezető mellékvágány. (EL. 465.) 714. [Eis. 2:52: Agri Petri condám Deszpinics Incolae Mohacsiensis in quorum parte Domus stant Inquilinares. 'Néhai Deszpinics Péter mohácsi lakónak szántói, amelyek területén zsellérházak állnak'] 715. Kajtor, -hó Mf, G, sz, időszakonként vízgyűjtő volt. Régi név, alig néhányan tudnak róla. 716. Lancsuki kanális: Kanális: Jenyei-gát : Jenyei-csatorna : n. Láncsuk-r Khánál 'Lantschuker Kanal': j. Jenye-Járek 'Jenje-Graben': szh. Jányicki kánál 'Jan-