Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

428). — A. sz. csak gyakorlókert volt. — A Mg. Szakokt. nem ír róla. 562. Olajok: Bönt: Cigánytelep : n. Cigáinar Rája: j. Cégánar Rájón 'Zigeuner Reihe': n. Cigáimr Ëkk 'Zigeuner Ecke': szh. Cigánszki red 'Ciganski red': c. Khâtë but rom bësën 'itt sok cigány lakik': c. Románi 'románok, cigányok': mc. Románó tëlëpo 'cigányteliep': rc. Kumpânyë dö románi: rc. Kumpanyö dö bëjâs 'románok (cigányok, beások) közössége' [Erd. 262: "Böe"-negyed] Vr volt, Tel, a veit Alsó-Duna sor (539. sz. név) D-i szélébe torkolló utcák (551., 546., 554., 557., 560., 561. sz. nevek) K-i részein a román cigányok putrikból álló telepe. Az 1965. évi árvíz után nagyrészt felszámolták, új utcákba (508., 509., 522. sz. nevek) költözhettek. (Erd. 362.) — A. sz. akik Lánycsókon telepedtek le, visszaszivárogtak régebbi közösségük közelébe; mondván: "Nem birok a Duna nékü meglenni!" 563. MOHÁCSI-SZIGET: Margitta-sziget: Margita-sziget (a környező falvak sz.): Sziget, -eh, (-ben): -rü, -rül (-ről); re, -be, -i: n. Mohácser Inzl: n. Inzl 'Mohatscher Insel', in dd, fonn da, uff da Inzl, Mohàc&ar Inszlâm-r j. Mohàcsaz Inzl 'Mohatscher Insel', in, fön (fün), na da Inzl, fön da Inzl 'a Szigetről (való)': szh. Vádá: szh. Vádá 'Vada', u Vádi, iz Vádé, u Vàdu, Vâgyânin: szlk. Osztrov 'Ostrov', na Osztrovë, z Osztrovâ, nâ Osztrov, Osztrovcsàn: c. Mohâcsëszko szigëto, ando (andë), àndâ (ândâj), ándo [ândë) Szigetoj, szigëtëszko : mc. Mohácsikó szigëto: mc. Szigeti: mc. Szigëto, Szigëtisztë (Szigëtësztë), dö Szigëto (Szigëtësztàr), u Szigëtisztë (Szigëtësztë), szigëtiko: rc. Dâpârcsi 'messze, távol': rc. Szigët, Szigëtëz, dö Szigët, u Szigët, szigëtuluj [Fl : Mohacser Insul Kocz. : Mohátsi Szigeth, Moháts Sziget, Fis. 2.: Insula Mohacsiensis 'Mohácsi-sziget' F2: Mohácser Insel K8 : (Dunaszekcső) : Mohácsi sziget, Nagy sziget, Margita sziget K8/1: Nagy Sziget K8/2, 8/4: Mohácsi sziget P: Sziget K16: Mohács-sziget Vár. I. 10: Margita F4: Mohácsi-(Margita)-sziget, Mohácsi-sziget Emi. 336: Margitta sziget Stat. évk. 1930, Tih.: Margittasziget Mt4, Bt2: Mohácsi-sziget] Szg. — Ottend.: „A Duna túlsó oldalán van egy sziget sok gyümölcsfával és más fával ... A térképen Rácvárosnak is nevezik." Valószínűleg, kisebb rác telepek. (Erd. 471.) — A múlt század második felében, a végleges úrbéri elkülönözés után és a sziget ármentesítésével kapcsolatban számos apró település alakult szétszórtan a Mohácshoz tartozó Duna-ág bal pánti területein. 1869-ben még csak 40, 1900-ban már 1686, 1925-tei 3569, 1930-ton 4253, 1949-ben 5487, 1970ben 3709 fő lakott ezeken a tanyákon, tanyáközpontokon, pusztákon. 19-30-ban 2978 magyar, 645 német, kb. 700 délszláv és kb. 30 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1952-ben területének egy része önálló közösséggé alakult Homorúd néven; az 1956. évi árvíz után pedig Üjmohács és Sárhát vált külterületi lakott hellyé. Mohácsi-sziget 'a Duna egyik nagy szigete' [1816: Mohácsi szigetek: Hühner : Lex. 2:100, 1808: Mohács vei Margitta: Lipszky: Rep. 1:433]. A szigetet a legjelentősebb szemközti helységről nevezték el. A R. Margita (-sziget) megjelölés elülső néveleme a m. Margita női szn.-vel azonos. E névadás indítéka nincs tisztázva. (FNESZ. 429.) — A Margita szn. a Margit régebbi m. változata, ez pedig a Margaréta régebben megmagyarosodott alakja. Görög eredetű, jelentése 'gyöngy'. A görög név valószínűleg a babiloni mar galliti kifejezésre megy viszsza 'a tenger leánya', vagy: 'a világosság gyermeke'. (Ladó 81.) 564—596: ÜJMOHÁCS belterülete. 564. Paprét: üjmohács, -on, -ru, -ra, -i: n. Nájmohács 'Neumohatsch', in, fonn, uff Nájmohács, Nájmohácsr : szh. Popovácsá 'Popovaca': szh. Novo szélo 'Novo selo': szh. Novi Muvács 'Novi Mohac',