Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

ránó rëndëlëvo 'régi rendelő' É, 1948—1970-ig városi rendelőintézet. Azelőtt: Iparbank: Bank [Évk. 131: 1923: Mohácsi Mezőgazdasági és Iparbank Rt. Mt2: T. p.] Az 1897-ben alapított Mohácsi Kölcsönös Segélyző Egylet utódaként 1923ban alakult át szövetkezetből részvénytársasággá. (Évk. 131.) 366. Kis cukrászda: Duna cukrászda [Mt4: ~] É, az 1960-as évek óta cukrászda. Régebben kalaposüzlet: Szmerkács-kalapos. 387. Csemege É, fűszerüzlet az 1960-as évek óta. 368. Óvárosháza: öreg városháza: n. Ált Stottháusz: j. Altasz Stousthousz 'Altes Stadthaus': szh. Sztára városka kutya 'Stara városka kuca' [Mt2: Városház Szerb tk. 1919: Városház HK3:16: Régi városháza Erd. 320: Újvárosháza] É. 1841-tŐl (HK. sz. 1811-től) innen igazgatták a várost 1926-ig. Most üzlethelyiségek. Lásd még a 373., 385., 410. sz. neveket! 369. Erënfëld sarka: j. Ërnfëldsz Ëkk 'Ehrenfelds Eck': szh. Ërënfëldov tyosâk 'Erenfeldov cosak': mc. Ërënfëldoszkro sorko: rc. Kalküj dö Erënfëld 'ua.' Ur, széles járda az egykori Ehrenfeld zsidó kereskedő házának napos déli oldalán. A 2. világháborúig itt álldogáltak a napszámosok hajnali 4 és 6 között, hogy fölfogadják őket. Télen itt sütkéreztek. 370. Erënfëld botja: n. Ëarenfëltsz-Ksëft 'Ehrenfelds Geschäft': j. Ërnfëldsz Specsrájgaseft 'Ehrenfeld-Spezereigesohäft': szh. Ërënfëldov dutyán 'Erenfeldov ducan' É, az 1940-es évekig Ehrenfeld Antal fűszerkereskedése (Évk. 128). 371. Vájlerho: Lévai-vasbót : Vasbót: Vasudvar : n. Aizaksëft: j. Äzng&seft 'Eisengeschäft': szh. Vájlerová gvózsgyara 'Vajlerova gvozdara': szh. Gvózsgyárá 'Gvozdara': c. Szrásztuni boltá 'vasbolt': mc. Vásbotá: rc. Bolté dö fjér 'ua.' É, vasbolt, homlokzatán "Vasudvar" elnevezéssel, egykor Weiler és Lévai tulajdona. 372. Szappanfőző: Szappangyár: n. Szávz\szídarái 'Seifensiederei': j. Záiffábrik 'Seifenfabrik': szh. Szápundzsijá 'Sapundzija': szh. Fábrika szâpunâ 'Fábrika sapuna': c. Szâpujëszki gyára: mc. Szappangyárá: rc. Gyár dö szápun [Erd. 416.: "Juno" szappangyár Erd. 456.: "Juno" szappanfőző] Gyár volt. Szappanfőző és gyertyakészítő üzemként az Edelényből ide költözött Reinitz Jakab alapította 1850 k. 1964 után Kohn Manó a tulajdonosa. 1918-ban modernizálták. Az 1920-as évek közepétől pipere és komzetikai cikkeivel világhírnevet szerzett. 1964-ben megszűnt. (Erd. 416., 434., 456.) 373. öreg iskola: Belvárosi iskola: Belvárosi fiúiskola : Fiúiskola: Duna-parti iskola: n. Stottsull 'Stadtschule': n. Jonztsull: j. Jinglam Súl 'Jugendschule': szh. Kod szolàrë skólá 'Skola kod solare': szh. Dolnyâ skulâ 'Donja skola': c. Púri iskola 'öreg iskola': c. Fóroszko iskola 'városi iskola': c. Sávengi iskolâ 'fiúiskola': mc. Belvârosiki iskola 'belvárosi iskola': mc. Cshávengri iskola 'fiúiskola': rc. Iskulë dö fisor 'ua,' [Mtl., Szerb tk. 1919: R. K. Isk. Mt2: R. K. isk. Évk. 53:1926: R. kath. belvárosi iskola 1948: Belvárosi Fiú Általános Iskola 1963: Szabadság úti Általános Iskola] É. A török idők utáni legrégibb iskola, fekvéséről, későbbi jellegéről. 1963-tól újra koedukáltak az osztályok. A 17—18. sz.-ban püspöki uradalmi épület, Fürdőháznak, nevezték [Eis. 2:67: Domus Thermalis], mert a szájhagyomány sz. török fürdő volt. (Évk. 103—4., Unyi. 23., 26.) — 1686-han Radonay Mátyás pécsi püspök a fürdőépületet a ferenceséknek adományozta, hogy abból templomot, a telken rendházat építsenek. 1816-ban 4 osztályos gimnázium létesült ferences tanárokkal. 1817-hen nyílt meg. [1817—1844: Évk. 45.: Juventus Regii gymnasii minori Mohacsiensis ord. S. Francisci Provinciáé Capistranae 'A Rapisztrán tartománybeli Szent Ferenc rendje mohácsi királyi algimnáziumának ifjúsága' 1845—49: Uo.: Mohácsi kir. gimnázium Unyi. 112: Nyelvészeti Oskola], a városnak 3 iskolája volt: nemzeti (elemi két osztállyal), deák (az algimnázium; mindkettő ebben az épületben), német (268. sz. név). 374. Szent János tér: n. Siffplácc 'Schiffplatz' : szh. Sztánicá zâlâgyë 'Stanica zahlade' [1904, 1930: HK2: Er-