Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

és 18.27 közt létesült. (Erd. 258.) — A. sz. a szh. 'alacsony kerítés' csupán jelzi, hogy a szomszédok közös megegyezéssel, a rövidebb utat (átjárót) választva, 5—6 udvaron, kerten' is átmehetett. 239. [1769: And. 145: Külső Mohács 1779: Bm. L. Processus LVI/326: kis Mohács Fl: Neu Mohács] Vr, volt. Klimo György pécsi püspök, a város földesura 1769-ben a püspöki létesítmények közelében, a mai Kossuth u (159. sz. név) helyén 38 német családot telepített le. -—1779: " . . . hogy azon darab föld, ahol most német lakosoknak, vagyis zselléreknek házai építve vannak, melyis kis Mohácsnak hivatik." [BHt. 1976: 90., 115.] — 1782—85: OL. Josephinische Beschreibung: "Ez a hely (ti. Mohács) két részből áll. A püspöki residenciából, a ferences kolostorból, a plébániatemplomból és a felújított vendéglőből. Ezek fallal vannak körülvéve. Ez utóbbi az Újvár felől jövő országútra néz. Ezek a szoüd épületek Mohácsnak az újonnan épült részben (itt az új német utcára céloz!) fekszenek." — Űjmohács akkoriban Ó-Mohácstól [FI: Alt Mohács, 415. sz. név] elkülönülten még önálló község volt, külön bíróval és elöljárósággal. (Horv. 2:5.) "Útmenti német szalagtelkes falu volt", 20—25 m széles, 150—200 m hosszú telkekkel. A közte és a sokác városrész (263. sz. név) közötti mélyen fekvő mocsaras terület sokáig akadályozta-az egybeépülést, (Erd. 256., 308.) 1796-ban Esterházy Pál püspök hozzájárult, hogy közigazgatásilag a várossal egyesüljön. (Horv. 2:20). Ide tartozott: 159., 206., 207., 240., 259. 240. Vár: Rezidencia: Püspöki-palota: Püspök-palota: Püspökkastéj: Kaszárnya: Kastéj: Gimnázium: n. Khâsztëll: j. Kàsztëtt 'Kastell': n. Rendorkhâszëdn 'Polizeikaserne': n. Kimnáziumsull 'Gymnasiumschule': j. Houhsül 'Hochschule': j. Gimnázium 'ua.': szh. Grád 'Grad': szh. Huszárszká kaszárnya 'Husarska kasarna': szh. Kaszárnya: szh. Rendőrség 'Policija': szh. Gimnázium 'Gimnazija': c. Kästele 'kastély': c. Kaszárnya: c. Gimnaziomo:

1 mc. Kastélya: mc. Gimnáziumó: rc. Kástelu 'kastély': rc. Gimnáziumu [Ml: Adóhivatal Szerb tk.: Adó hivatal Mt2: M. kir. adóhiv. Horv. 3:26: Püspök-kastély Unyi 122: Püspökpalota Mt4: Volt püspök palota, Kisfaludy Gimmázium Huba: Püspöki kastély Hiv. 1935—47: Városi Gimnázium Hiv.: Kisfaludy Károly Gimnázium] É, hazánk egyik legszebb barokk műemléke. Korábban püspöki kastély. Várnak azért nevezték, mert a középkori vár emléke, helye feledésbe merült. Építtetését a régi püspöki nyaralókastély helyén (ahol a szájhagyományok szerint II. Lajos szállt meg 1526-ban; Évk. 146.) Berényi Zsigmond pécsi püspök kezdte meg 1739-ben, s Esterházy Pál fejezte be 1799^ben. Más források szerint Nesselrode Vilmos kezdte 1714-ben (Tüsk. 69.) és 1783—85-ig építették újjá (Horv. 2:46). 241. Ifjúsági ház É, a KISZ-bizottság helyiségei és az MSZTE tornaterme. Korábban: Levente otthon. 1935-ig Dobozgyár: n. Sohtlfábrik: j. Sáhtlfábrek 'Schachtelfabrik' [1909: Erd. 415: Mohácsi Gyógyszerészeti és Kereskedelmi Doboz és Papírárugyár Rt. 1926: Mt2: Doboz gyár 1935: Erd. 433: Mohácsi Dobozgyár Rt.] Három gyógyszerész (Auber Vilmos, Schmidt Károly, Bálint Lajos) kezdeményezésére létesült 1909-ben, a volt lovassági laktanyában (240. sz. név), 1910-től a selyembeváltó épületében. Kiállításon díjakat nyert, exportra is dolgozott. 1935-ben átköltözött az egykori "Industria" telepére. (Erd. 415., 433.) — A. sz. épülettömb volt, mely átnyúlt a kórház (224. sz. név) mai területére. Kisebb épületeit (istállóit) még 1936-ban lebontották. — Az épület K-i szárnyában (korábban magtár!) a vámőrség [Évk. 66.: M. kir. vámőrség K2: Vámőrség] állomásozott az 1920-as évek végéig. (Erd. 450.) Ezt Mohács határállomássá való alakulása miatt 1922-ben hívták életre. 242. Hosszi utca: Sokac utca: Tisza utca: Hosszú utca: n. Lánkassz 'Langgasse': n. Krovotakässz 'Kroatengasse': j. Langs Gássz 'Lange Gasse': szh. Sokäcki szokák