Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Faiskola: mc. Városiko kertészeté: rc. Gard tërguluj 'városi kert' [K12: Fa iskola K8, Mtl, 2: Faiskola Hiv.: Városgazdálkodási Váll. Kertészete] S, k, korábban csemetekert. Az idegen nyelvű változatok mindkettőt megnevezik. 193. Paprikamalom: n., j. Páprikámű 'Paprikamühle': szh. Párikujárá vodënicâ 'Paprikujara vodenica': c. Páprikáfco ászáv: mc. Paprikâko mlinó: rc. More dö Paprika [K12: Ma jele Évk. 106: paprika malom] Ma volt, vízimalom, egy időben csak paprikát őrölt. Ma is Lh. A ház alatti pince-vízfolyás helye még megvan. Az oda vezető malomárkot az 1950-es évek elején beszántották. A Ma mellett 1892-től a Járványkórház (484. sz. név) megépítéséig nyolcágyas elkülönítőt tartottak fenn a megismétlődő járványok lokalizálására. (Évk. 106., Erd. 453.) 194. Malom-gát: Gát: n. Mülkróvd 'Mühlgraben': szh. Jendek 'Jendek': szh. Gáta 'Gat' [K8/4: Malomárok K8/5, K8/8: Malom árok] Vf volt, a Bégpatak (196. sz. név) szakasza. Malmo(kat) hajtott, ma időszakosan csapadékot vezet el. Lásd még a 470. sz. nevet. — Nh. (dal) : A mohácsi Malom-gáton reng a nád, / Elvennélek, de niem enged az anyád. 195. Bég-rét utca [1970: ~] U, a Bég-rét szélén húzódó új házsor. Lásd a 640. sz. névnél! 196. Bég-patak (köznyelvi használatban!): n. Bikkróvd 'Beggraben': szh. Bëgovâcsâ 'Begovaca' [FI: Betschwar Jarek Papp 204: Bég patak Mt4: Bég-patak (a mohácsi határon, a Bég-réttől) — Felső folyása: Fl: Mühl Bach K16: Mühlbach Kog.: Bég-patak A Jenyei-csatornába irányítása után: Hidr.Atl. : Lány csók-Mar ázai patak MoFnT2: Lánycsók-Marázai-víz] Vf városi szakasza volt. Külterületi vizét 1924-ben, más a. sz. 1936 k. a Jenyei-csatornába irányítottak, ill. lecsapolták, medrét felszántották. — A török időkben, sőt még az 1808-as és 1882-es térképeken a Duna holtágába folyt a Fűzfa, ill. Árok u (338., 340. sz. nevek) D^i részén. (Vö. Erd. 303!) A század végi csatornázás a Kölkedi-főcsatornán át a Bédai-Dunába vezette vizét (Kölked 150., 319. sz. nevek). — Régi medre, beleértve felső folyását is, Györffy sz. azonos lehetett a középkori Mitárséde [Gyl:342., 349: Mitar sede] Vf-sal, mely a mai Geresdlak táján indult, s Mohácstól D-re a Dunába torkollott. A séd a régi magyar nyelvben 'patakocska, csermely' jelentésű (FNESZ. 567.) Mitár [Gyl:342: Mztar, Mychar Deft.: Mitar] középkori falu volt Kisnyárád határában. Lásd: Geresdlak 415., Kisnyárád 113! 197—454: MOHÁCS belterületének keleti és központi része. — 197. Amerikakocsma: Amerika: n. Amërikâ-V iatszháusz 'Amerika-Wirtshaus': j, Amarikánar Vértszhousz 'Amerikaner Wirtshaus': szh. Amerika 'Amerika': c. Amerika kircsimâ: mc. Ámérikákro birto: rc. Krismâ da Amerika [Erd. 468: „Amerika csárda"] É. Lorencz Ferenc alapította 1904-ben beszálló-vendéglőként a Deák téren (402. sz. név), majd ide helyezte át. Jelenleg a bútorgyár üzlete és bemutató terme. A régi név megmaradt. 198. Kölkedi körjegyzőség : szh. Kulykëcski bilëzsnik 'Kuljkecki bileznik, Okruzni biljeznik Kuljket' É, Kossuth u 74. sz. lakás. 1909-től 1945-ig innen igazgatták Bár, Hercegszabar, Kölked községeket és Udvar, Dályok, Izsép, Darázs el nem csatolt területeit. (Ért. 73.) 199. Bútorgyár: n. Mévlfâbrik 'Möbelfabrik': szh. Fábrika stolícá 'Fabrika stolica': c. Bútoreszki gyára: mc. Bútorgyára: rc. Fábrika dö bútor [Kor.: Roheim Ferencféle fatelep (része) Erd. 486. 1950: Mezőgazdasági Szerárugyár 1958: Mohácsi Bútorgyár 1965: Szék- és Kárpitosipari Vállalat VI. sz. mohácsi gyáregysége] Gyár, Tel, rendeltetéséről. 200. Diófa utca: szh. Rohájnov szokák 'Rohajnov sokak': szh. Diófa szokâk 'Diófa sokak' [1865: fater u 1893: Akácfa u 1904:— 1935: Diófa u] U. A század elején épült ki (Erd. 262.), főleg sokácok lakják. A szh. név 'Roheim utcája' fatelepének (199. sz. név) közelségére utal, ahol a 28 Baranya földr. nevei II. 433