Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

tk.: Vasút à llomas (!) F4: Mohács v.á. Mt2: Vasúti állomás Mt3, 4: Vasútállo­más] Vasútállomás. A megye első vasútvonalának állomása. Az Első Duna Gőz­hajózási Társaság építtette 1856-ban. A szerb név s a régi hivatalos elnevezések erre utalnak! (Horv. 3:1.) Az első szénszállító vonat 1857. V. 2-án futott be Üszögről (ma: Péosbányarendező). A személyforgalom 1859-ben indult meg vegyes (teher- és személyt szállító) szerelvénnyel. A vasút ipartörténeti érde­kessége, az első mozdony a „Mohács" nevet viselte, és 258 lóerős volt. Ezt Cseh­országból hajóval hozták Mohácsig, de mivel még nem volt meg a vasútvonal, 24 ló vontatta a rossz országúton Üszögre 3 nap alatt. A kisgyulai (belvárdgyu­lai) dombon még 12 lovat kellett eléje fogni. (Ete 2:7.) — „Az 1860-as évek ele­jén is végbemenő partszakadás miatt többször beljebb kellett helyezni a vasúti vágány végpontját." (Erd. 264.) 103. Lóré: Kisvasút: n. Louré 'Pferdebahn': n. Klá Aizdvou 'Kleine Eisenbahn': szh. Másina 'Masina': szh. Mala zsëlëznicâ 'Mala zeleznica': c. Lore: c. Cigni masina 'kis vasút': mc. Tinkó vasutó 'ua.': rc. Vasút mikk 'ua.' [F4: Uradalmi vasút] Vasútvonal, keskeny vágányú iparvasút. Habsburg Frigyes főherceg építtette 1892—98-ig. Az uradalom, 1945 után a Sátorhelyi ÁG telepeit kötötte össze. Termény-, fa- és személyszállításra hasz­nálták. Kezdetben lovak, később gőz-, majd Diesel-mozdonyok vontatták a sze­relvényeket. A végállomás Erdőfűn volt. A mohácsi vasútállomásra kb. 1956-ig közlekedett. Utána felszedték a síneket. Lásd még: Kölked 78., 310. sz. neve­ket! 104. Főhercegi kisvasút rakodója: Kisvasút álomása É, az iparvasút állo­mása. 105. [Fl : Ziegeloffen Eis. 1 : Tegularia 'téglaégető'] Már a középkorban égettek téglát Mohács területén, de ezek az első hiteles térképi adatok (Erd. 409.). 106. Léman jégverme É volt, tulajdonosáról. 1950 és 1960 közt feltöltötték. 107. Budai bakterház: Egyes bakteház: Egyes őrház: n. Stácjouvehtdrhüusz 'Stationswächterhaus': szh. Boktërnyâcsâ kod Gëncië 'Bokternica kod Agenci­je': szh. Plâninszkâ boktërnyâcsâ 'Planinska bokternica': c. Stânciâcko őrházoj : mc. Álomásuko őrházó: rc. Őrház dö âlomâsu 'állomás őrháza' É, számozásáról, fekvéséről (a budai, a szőlőhegyi országúton, az állomás közelében), rendelte­téséről. 108. Székgyár Kárpitos Üzeme: Székgyár [K20: Bútorgyár Hiv.: Szék­es Kárpitosipari Vállalat Üzeme Erd. 165: Mohácsi járási Építőipari Ktsz bú­torrészlege K20: Bútorgyár] Üzem, bútorgyár. 1944-ig: Svarc-fatelep: Fatelep: Vida és Svarc fürésztelepe: Fürésztelep: n. Houlctëpou 'Holzdepot': n. Houlc­plâcc 'Holzplatz': n. Gâter 'Gatter': n. Szëhaverk 'Sägewerk': j. Halzlágar 'Holz­lager': j. Svârc-Halcplâcc 'Schwarz-Holzplatz': j. Zëgplâcc 'Sägeplatz': szh. Svârcovâ rëzâonâ 'Svarcova reaonica' : szh. Rizânâ 'Rezaonica; Pilana': c. Fii­résztëlëpo: c. Kâstuni tëlëpo 'fatelep': mc. Fatëlëpo 'ua.': rc. Trga dö lyëmlyë 'favásár' [Erd. 436: Vida és Schwartz féle fűrésztelep Mt2: Fűrésztelep Dob. 1948: Schwarz-féle fatelep] Tel, volt tulajdonosairól, rendeltetéséről. Egy része ma kárpitosüzem. Lásd még: Erd. 416! Ide tartozott: 109. 109. Parkëtta-teleP: Parketta-gyár: szh. Pilârâ 'Pilara parketé [K20: Erdészet Hiv.: Gemenci Erdő­és Vadgazdaság Bédai Erdészete Fagyártmány Üzeme] Üzem, rendeltetéséről. 110. Szász-kert Beépítve. Az 1. világháborúig szérű és játszóhely, a Felszabadu­lás u-tól a sínekig (114, 116. sz. nevek); tulajdonosáról. 111. Strandfürdő: Strand: Uszoda: n. Strand 'Strand': szh. Kúpka 'Gradska kupka': c. Bënto nâjol 'fürdő a gátnál': c. Nâjol 'fürdő': c, mc. Strando: rc. Strand [Mt4: Uszoda Mo­FnT2, K20: Strand] É, nyitott úszómedence az 1970-es évekből. — A. sz. a szá­zad elején 'gödör' játszótér volt: szh. Járná 'Jama'. 112, Indóház utca: India: Széntelep: n. Khoulasívar 'Kohlenschieber': szh. Gáravási 'Garavasci' [Kor: Indóház u Stat. 1930: Széntelep 1965, 1970, 1975: Matuzsa György u] U. A sok-

Next

/
Thumbnails
Contents