Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
Gyűjtötte: Kiss Antal ált. isk. igazgató — Adatközlők: Brévai Ádám 62, Dávid Sándor 58, Illoskity József 37, Kedves György 84, Major András 44, Németh Mihály 42, Pencz Ferenc 70, Sánta György 58, Schummer Antal 54, Szabó György 41, Tarnai Ferenc 52. é. 2 2 2 . BOLY Bój, -on, -ru, -ra, -i: Ból -ba, -bu, -i: n, Poja, in, fun/áosz, âf Pojtá, pojënvr 'bólyi' [BC2, 3: Boja BC5, 7, SchQ5: Boly BC6, SchQl, 2, 4: Bolly BC8 : Német Bolly SchQ3: Bólly SchQ6, 7: Boly ,SchQ8, 9: Német-Bóly 1700: Bollyá (BHt. 1978. p. 63) 1715: Boll (Bm. L. Conscr. 4. p. 25) KI: Bolly, Bóól, Boly K2: Bolly K3: Németh Bolly, Bolly, Németh Boly, Német Boly K4: Boly K8: D. Bolly (=Németbóly) K9: Bólynémet, Német boly KIO: D. Boly (=Németbóly) K12: P: Német Boly Hnt, Bt, MoFnT2: Boly] — T: 2514 ha/4369 kh — L: 3300. A török hódoltság végére elnéptelenedett. Lakatlan puszta volt még a 18. század első éveiben is. 1710 körül délszlávokat (rácokat), majd 1720—1730 (között ezek helyére németeket telepített itt le az uradalom. 1773-ban a mezővárossá lett Boly lakossága teljes egészében német volt. A múlt század folyamán kezdtek a magyar anyanyelvűek itt újra megtelepedni. 1930-ban 982 magyar, 2078 német és 35 egyéb (tót, oláh, horvát, sokác, cigány) anyanyelvű lakosa volt. Ebből külterületén élt 225 magyar, 83 német és 19 egyéb anyanyelvű. 1970-ben 1148 magyar és 2068 német lakott a községben; ekkor 198 volt a külterületi lakosok száma. — P. sz. "Boja rácz nyelven harczot jelent. Kétségkívül a mohácsi ütközet alkalmával a török tábor bal szárnya itt állott, és kemény harc vívatott". — Fcs.: a környékbeliek úgy emlegették a bólyiakat, hogy ' r ti pojene Potyaner" vagyis "bólyi Battyányak". A bólyiak ugyanis megvásárolták a szomszédos községekhez tartozó földeket. Így olyan nagy lett a határ, hogy a volt grófi uradalomra emlékeztette a szomszéd falvak lakosait. Boly [1421 U./1350/1404: Bool: Györffy 1:289; 1796: német Boly: Vályi 1:243]. Talán a 'halom, emelkedés' vagy 'embercsoport' értelemben használt m. boly 'hangyaboly' fn.-ből keletkezett. A R. Német- előtag a lakosság nemzetiségével kapcsolatos. (FNESZ. 118.). 1. [K3: Alter Schild Krotten Teih; tó] 2. Kántor-rét: n. Kántuszvíza 'Kantorwiese' [K3: Herrschaftliche Wiesen; r K8: temető berajzolva KIO: Friedhof wiese; r és temető berajzolva] S, r. Kántortanító javadalmi föld volt. 3. Szederluk: n. Prompërloch 'Brombeerenloch' Feketeszeder-bokrok vannak itt. 4. Téeszmagtár É. 5. Téeszműhej É. 6. Mauzóleum, -ba: n. ~ 'Mausoleum' É. Ravatalozó. 1945-ig a Montenuovo család mauzóleuma volt. 7. [K3: Hajdúk; sz, r] 8. Temető, -be: n. Frithóf 'Friedhof Te. Katolikus temető. 9. Gépálomás: Svájceráj: Uradalmi svájcáráj É. 1945 előtt a Montenuovo család uradalmának tehenészete volt itt. 10. Temető-domb: n. Frithófszperih 'Friedhofsberg' D a temetőben. 11. [K3: Lovasok; sz, r] 12. Szabadság utca: Pécsi ut: Erzsébet utca: n. Evarturf 'Oberdorf [K3: Fünf-Kirchner Strassen Hiv.: Szabadság u] U. Fr. A falu északi része. Ide tartozik: 17. 13. Temető utca: n. Frithófszkász 'Friedhofsgasse' [K3: Mohaczer Strassen Hiv.: Temető u] U. A temető mellett húzódik. 14. Bajcsi utca: n. Kászkippsl 'Geißgipfel' [K3: Gais Gassen Hiv.: Bajcsy Zsilinszky Endre u] U. A német nevet onnan magyarázzák, hogy az itt lakó szegény emberek tehenek helyett csak kecskét tudtak tartani. Az 1920-as években Andrássy Gyula utca volt az utca neve. 15. Szent János szobor: n. Joháneszténkmül 'Johannes-Denkmal' Szo. 1829-ben állították föl a Nepomuki Szt. Já-
