Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

hogy az F2 adata Livada olvasatú!] 300. Ujfoki Iskola [Ált. Iskola, Ujfok] É, iskola. 1938-ban építtette a mohácsi rk. egyházközség. Mivel az 1956-os árvíz után Űjfok környéke elnéptelenedett, itt az oktatást megszüntették. 301. Siroka bara: szh. Siroka bárá 'Siroka bara': szh. Siroka Plázovicá 'Úsztató' [K6: Siroka Bára (Széles Tó); tó K8/a, K12/a: Siroka bara; lápos hely F2: Siroka Bara; Mo, lápos] Mf, r, 1, láp. Tavasszal víz borítja. Régebben tó volt itt. A K6 szerint: "Mohács szigetén lévő tó". 302. Büdöny, -re, -be [And: Büdöny foka; fok K6: Büdöny K8/b: Büdöny; r Vás, K12/a: Büdöny; fok Hiv.: Üjfoki-csatorna] Cs. 303. Bűdönyi-rét S, Mf, r. 304. Balázsszállási erdészház [~] É, erdészház. Az 1927-es tagosítás hivatalos munkálatait az itt lakó Balázs István erdész lakásában végezték. A tanya és környéke ezért kapta volna a Balázsszállás nevet. Közelében őrház volt [F4: Balazsovica őrh.]. 305. Büdöny-hid [Üjfoki-híd] Híd. 306. Országos pont A Sziget tengerszint feletti magasságát jelző kő felírása itt: 96,2 m. 307. Kónyica: Kádia: Fekete-viz [K6: Konyitza Nevö Fok K8/a, K12, P: Konyicza; Vf, fok, folyóág F2: Konyitza Fok; fok F4, K16: Konycza; Vf K8/b: Konyicza; Vf, fok Hiv.: Karapancsai-főcsatorna] Cs. A K6 szerint: "Konyitza Nevö Fok Napkelettül a lefolyó Dunának közepéig hasítja Kádia szigetét". — P. sz. "szigeti tavacska; hagyományilag sok ló (kony) bele fúlt". — Mohácsi emlékkönyv: 342—3: Konyica 'lóitató, lógázló' több található a Szigetben. 308. Kónyica, '-ra: szh. Kónyica: szh. Kónjicé: szh. Szrëbrënyicâ [K6, K12/b: Konyicza; 1, r K8/a: Konyicza; Mo, láp, rét] S, Mf, r, láp, 1. A K6 szerint: "Két kisebb vizágtól elválasztva valóságos szigetet képez, amelyet mindig a méltóságos Püspök uradalmához tartozónak tudnak". A sziget mellett húzódó egyik vízfolyás neve ugyancsak Kónyica volt. Nem tudni, hogy a fokról kapta-e a nevét a sziget, vagy fordítva. A név a szh. konican 'kup alakú, kúpos' szóval lehet kapcsolatban. Vö.: szigetszerű kiemelkedés! 309. Kádia, '-ba, '-ba [K6: ~; sziget] S, sz. A név talán szh. személynévi eredetű. Baranyában (pl. Szőkében) a múlt században még több Kadia, Kádia nevű család élt. 310. [Vás.: Berbasitza; vízállás lehetett?] A név a szh. vrba 'fűz, fűzfa' és a szh. vrbicica 'réti füzény' szóval lehet kapcsolatban. 311. [K8/a, K12/b: Uj fokon alul; lápos r] 312. Balázsszállás: Tuskós, -ra: Balazsovica: szh. Blázsevác Kupuszin [F4: Blazsovica K17: Balázs szállás Hnt, Bt, MoFnT2: Balázsszállás] Lh, tanyabokor. 1927-ig e volt, majd irtásföld (Tuskós). Az itt kiosztott földeket Balázs István erdészről nevezték el Balázsszállásnak. Az itt letelepedők egy része talán a jugoszláviai Kapuszináról való. 313. Fenyves S, e. Próbatelepítés erdei fenyővel. 314. [Vás: Bakó Szállása; szállás] 315. [Vás: Geribes] 316. Vérpola: szh. Vrpoljé [1841-es térkép: Verpolya] Mf, sz. A név a szh. vrpoljiti se 'forgolódik' szóval lehet kapcsolatban. Lásd a 357. sz. név alatt is. A Duna medrében itt régen nagy forgó lehetett. 317. Gesztönyés-kut Gémeskút. Vadgesztenyés erdő van mellette. 318. Cseresnyés, -be [Cseresznyés út] Űt az erdőben. 319. Uj-fok [And: Ásott fok; fok F2: Ásott Fok Vás.: Uj vagy Ásott Fok; fok] Vf, fok. 320. [Vás.: Berezeg Ere... (Erdeje?)] Talán a hercegszántói erdő neve lehetett. 321. Gujakut Itatókút volt. 322. Szállas-erdő S, e. — A. sz. nevét 1920 körül kapta. Akkor alakultak itt először tanyák, szállások. 323. Tizénnyócas lénia [18-as lénia] Út az erdőben. Az utakat, nyiladékokat itt inkább számmal nevezik meg. 324. Markó-erdészház [F4: Oraskovica őrh. KI 7: Vadásziak Hiv.: ~] É. Erdész lakja. 325. Oraskovica S, e. A név a szh. oraskovica 'földimogyoró' szóval lehet kapcsolatban. 326. Fekete-víz [F2: Béda-fok; fok K17: ~; Vf] Vf. K—Ny-i irányban folyt, és az Ásott-fokba torkollott. 327. Kűhányás Kőből rakott védőfal a Duna partján. 328. Halásztanya [KI6: Fischerhütte Hiv.: Halászház] É. A Mohácsi HTSZ tulajdona. 329. Tőttés: Gát: -ra Dunaparti vé-