Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

derkény, szh. Sederkin FI, Kocz., K2, 5, 8, 9, 12, 16, F4, Hnt, Bt, MoFnT2 : Szederkény P: Szurgetin, Szurdekin, Sorgethin („az 1751-es pecséten") — Gyl:351: Namya, Nomya, Namia R17: Nyomya, Nomya, Nyomia, Nyomja BC1: Nyomnya, Numnya BC2, 3, 6, 8, SchQl—9 : Nyomja BC5 : Nyomja BC7 : Nyomjo Lip.: Nyomja, szh. Njomica K2: Nyomj

(ense) Kocz.: Nyamja K5: Numia FI, K8, 9: Nyomja K12: Nyomja, Numia P: Numia K16, F4, MoFnT2 : Nyomja] — T: 1431 ha/2489 kh — L: 1656. Szederkény a török hódoltság végére elnéptelenedett. 1720-ban kezdték németek benépesíteni. A múlt század közepéig csak elvétve akadt nem német anyanyelvű lakója. A század második felétől jelentek meg a magyarok, és akadt egy-egy sokác család is a faluban. 1930-ban 36 magyar, 874 német és 6 sokác anyanyelvű élt itt. — Nyomja a török hódoltság alatt még lakott falu volt; utolsó magyar lakosa 1694 körül hagyta el. 1720-ban német telepesek kezdték benépesíteni. Ujabb magyar lakói a múlt század második felében telepedtek itt meg. 1930-ban 40 magyar, 630 német, 1 horvát, 1 szerb és 7 sokác anyanyelvű lakosa volt. — A Nyomjával egyesült Szederkény községnek 1970-ben 654 magyar, 977 német és 28 délszláv lakosa volt. — A német nyelvű lakosság a hagyomány szerint Fulda környékéről települt be. — A falvak nevére ilyen tréfás népetimológia keletkezett: Egy csalódott koldus így nyilatkozott társainak: „Seht ihr Kinder (— Szederkény), dort ist nem jó" (= Numjo: Nyomja) — Ujabb keletű, tréfás, célzatos: „Ti houn genyoumt" 'ezek nyomtak' (= Nyomja) — Más a.sz. a környéken sok volt a szederfa (= eperfa) — P. sz. Szederkény „népesíttetett Némethonból, valószínűleg Fuldából 1750 körül... A vének állítása szerint itt régen egész erdeje volt a földi szedernek, miért is a falu Szederkény". Nyomja „lakói németek". — F.cs.: A nyomjaiak nyúllal küldték el az adót Pécsváradra. — A két község 1948-ban egyesült. A térképen az egykori határt megjelöltük. Lakói 1945-ig német nyelvűek, rajnai-frank, ill. fuldai nyelvjárásuk mindmáig kisebb mértékben eltérő. Az 1945 után a Felvidékről (főleg Hontfüzesgyarmat és Felsőszeli községekből) betelepült idősebb generáció palóc nyelvjárási sajátságokat őriz. A nyelvi kiegyenlítődés folyamatos, a kiejtés a köznyelvhez közelít. — A hivatalos utcanevek 1945 után keletkeztek, ezeket a magyar származásúak és a fiatalok használják, az idősebb német ajkúak a német tájnyelvi alakot. A hivatalos dűlőnevek nagyrészt német nyelvűek, s szinte a betelepüléskor kialakult legkorábbi termelési ágakat őrzik. A földigénylés, majd a tsz alakulása idején magyar névváltozatok jöttek létre — kezdetben fordítás alapján. A két község egyesüléséből adódik, hogy ugyanazt a nevet jelzős változattal (pl. nyomjai, szederkényi iskola) különböztetik meg, ha nem a sajátjuk volt. — A német falvakban a régi házak külön ún. háznevet kaptak, állandó „földrajzi hely"-nek, tájékozódási pontnak számítottak, akár a templom vagy a községháza. A bemutatás és a típusalkotás kedvéért ezeket is közöljük — rövidített formában (Pl.: 'Tills' jelentése: 'das Haus der Tills' — 'Tiliék háza'). A háznevek több generáción keresztül gyakran az első betelepülőkig nyúlnak vissza. Többnyire az egykori lakók családi vagy keresztneve (ezeknek kombinációja, halmozása), foglalkozása, származása, tulajdonsága, szavajárása tapad a házhoz; s ezt „örökli" az új háztulajdonos. A változás, tehát az új gazda nevének háznévvé válása is gyakori, de ez mindig egy vagy több nemzedéknyi késéssel következik csak be. Szederkény [1272/1281: Zederkyn: Györffy 1:381]. A m. szeder növénynévnek -k és -n(y) képzős származéka. Szederbokrokkal benőtt helyre utal (FNESZ. 600.). Nyomja '1948-ban Szederkényhez csatolt település' [1272: Namya: Györffy 1:351]. Talán szláv eredetű; vö big. HeMHs hn., szk.-hv. Nemila hn. L. még ukr. HeMHH 'a Dnyeszter bal oldali mellékvize' (FNESZ. 475.). 1. Oíaszi utca: Kis Károj utca: n. Óloza Vég 'Ahlaßer Weg': n. Khélarkásza 'Kellergasse' [Kiss Károly u] U, az Olasz és a pincesor felé vezető dűlőút elején. 2. n. Lityiasz 'Lydias' É, háznév, egykori lakója, Lidia asszony becenevéről. 3. Jókai utca: n. Khiarhoff sz Kasza 'Kirchhof Gasse' [Jókai Mór utca] U, a német név a régi nyomjai temetőre utal. 4. Téesz-malom: Téesz-istálló: n. HoufmánMíl 'Hoffmann-Mühle': n. Numjora Mil 'Nyomjaer Mühle' É, a tsz gazdasági