Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

lezése szerint alakjáról vagy malomkerékről kaphatta nevét. 78. Filcláusz-csúrda: n. Filcláusz 'Filzlaus': szh. FiZcZáusz csárda [FI: iu(irts) h(aus) P: Filzlaus, Csárda K16: Filzlaus Csárda F4: Tetű csárda] É romjai; csárda volt, az 50-es években bontották le. — Nh. : szerint az utas itt lapostetűt szerezhetett a „rossz nőktől". 79. n. Kúdvi S, sz, tízholdas darab. 80. Békás, -ra: n. Pékás: n. Békás: szh. Békás [K12: Békás K8, 9, 12: Békás; sz W/l, K17, MoFnT2 : Békás] S, Men, sz. Ide tartozik: 79. 81. Halastó: n. Fistâih 'Fischteich': szh. Ribnyák Halastó, mesterségesen létesítette a szederkényi tsz az 1961. évi egyesülés után. Az adatközlők nem ismerték: 20. K2: Remanentia — 22. K8: Csereföldek — 24. W/l: Ograd — Alterberg — 26. K2: Pascuatio — 27. K12: Krautaecker — 31. K2, 8, 9: Tálmosó — 38. K2: Vineae K8: Régiszőlő K9: Régi szöllö — 43. K9: Felső Régi szőllő — 48. K2: Pascuatio Communitatis, Pascuum commune — 49. K2, 8, 9 ; Völgyköz -,— 53. K9: Pascuatio, Remanentia — 55. K12, W/l: Hanffelder — 57: K2, 8, 9: Hegyhát — 58. K8: Uradalmi bittők •— 61. Salicetum Communitatis K8, 9: Felső rét — 62. K2: Adiustatio Foeniíii — 66. K8: Uradalmi dülő — 70. Regiamque Civitatem Eszék — 71. K8: K2: Via Regia V Ecclesiensis ad Liberam Közép rét K9 : Középső rét — 76. k2 : Educilium — 77. K2: Praia K8: Alsórétek K9: Alsó-Rét — 78. F4: Tetű csárda. Nem tudtuk lokalizálni: K2: Vallis Szelistye; e — K2: Valis Vazudio, Vallis Vezudio — K8; Völgyi dülő; 1. Az írásbeli nevek forrásai: Fl=1783: Az I. országos katonai felvétel térképei (Josephinische Aufnahme) — K2=1785: Pécsvárad (lajstromozatlan) ; É. n. (1790 k.) Monyoród D 9. No 145 — Kocz.= 1838: Koczián Josef: Baranya Vármegye Föld Abrosza — K8=1865e: BiÜ 551; 1862/1865: BiÜ Tkv. 2. — K9=1854: BmK 200 — K12=1864: Kataszt. színes birtokvázrajz — P: 1865 — K16=1882—84: A III. országos felvétel térképei — F4=1924 —27: A IV. országos katonai felvétel térképei — K17=1959—1963: A kataszt. színes birtokvázrajz 10 000-es fénymásolata — NB=1894—1904:2403 — W/l=1936:20 —30. o. — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978 — And.= Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Szekszárd, 1975. Gyűjtötte: dr. Hoffmann Ottó főisk: docens — AdaíícözZőfc: Halász Margit. 25, Hengl József 45, Kovácseyics Gyögy 48, Schilling Antal 52 é. ..• j, . 216. LÁNYCSÓK • i • . . Lánycsók, -on, -ru, -ra, -i: n. Lány csuk, in, fun, âuf: uf Lány csuk: szh. Lancsuk: Lâncsug, u Lâncsugu, iz Lâncsugâ, u Láncsuk [BC1: Lanchok BC5, SchQl, 6—9: Lancsuk BC6: Lancsok K8: Lancsuk K9, K12: Lánycsók P: Lancsuk Eis: Lantsuk Hnt, Bt, MoFnT2: Lánycsók] — T: 2523 ha/4385 kh — L: 2357. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 17. sz. végén rövid időre valószínűleg lakott volt; délszlávok éltek itt. Ezt követően 1711-ig lakatlan. Ekkor rácok népesítették be. 1752—1767 között magyarok, németek és horvátok költöztek ide. A múlt század közepén a falu népességének kb. 60%-át németek 16%-át horvátok és 12,— 12%-át magyarok, ill. szerbek tették ki. Ezt követőleg a szerbek igen lassú ütemben fogytak; az 1. világháború után pedig kb. 120 fő Jugoszláviába optait. A horvátok fogyása valamivel gyorsabb ütemű volt; már az 1. világháború előtt 50 alá csökkent a számuk. A magyarok és a németek száma egyenletesen növekedett. 1930-ban 498 magyar, 1611 német, 43 horvát, 8 szerb és 10 egyéb anyanyelvű élt a faluban, külterületén 4 magyar és 90 német lakott. 1970-ben külterületével együtt 1568 magyar, 768 német és 61 délszláv lakta. Ekkor külterületi lakos 30 fő volt. Lánycsók [1093/1190/1338 k.: Lanchuk: Györffy 1:335 L] A falunak az eredeti neve Lancsuk r* Lancsok volt. Ez tisztázatlan eredetű. Talán az Ősszl. *lanz 'bizonyos nagyságú szántóföld' fn.-nek *Zaro>cik'B-féZe származéka kereshető