Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

'Hohlacker(?), Holleracker(?)' [K12: Hohleräcker, Holer Äcker; sz] S, sz. — A. sz. a dűlő alján húzódó szurdokról (n. Houl 'Hohle', 216. sz. név), vagy a földeket és az utak szélét még a 30—40-es években is ellepő fekete bodzáról (n. Houb: n. Hula' 'Holler, Hollunder') nevezték el. — Hoffmann Gyula egykori földjén az 1930-as években avarkori ékszereket (karperec, nyaklánc) szántottak ki. Jelenleg a pécsi múzeumban van. 213. n. 'n Pëkds Fàldin száin Khiasapám 'Dem Bäckers Valentin sein Kirschenbaum' [F4: fa jele] Faóriás volt; gazdájáról. 214. n. Phousztavízd : n. Pfousztnvízn 'Pforstenwiesen' S, r, az azonos nevű dűlő közelében (207. sz. név). — A. sz. liptódi határban is birtokoltak hasonló nevű rétet. 215. [K16, Tur.: Kirchengrund] Ide tartozott: 212, 219, 223. 216. n. Hollrákahóul 'Hohlacker(?)hohle, Holleracker(?)hohle' Hor a hasonló nevű dűlőben (212. sz. név). 217. [K8: Csapás; út] Egykor a 240. sz. névvel jelölt rétet keresztező állatterelő út. Vö. a 232. sz. névvel! 218. n. Tàicsakruntszprëka 'Deutschergrundsbrücke' [F4: híd jele] Híd volt a hasonló nevű dűlőben (240. sz. név). 219. Kütolyi-düllő : Kátoji-dűlő: n. Vingltáldr : n. Vinkltáln 'Winkelteile' [K12: Winkeltheile; sz] S, sz, a kátolyi határ mentén. A német név fekvésére utal: 'sarok'-dűlő. 220. n. Evan Prádatdla: n. Ouvz-ri Prádatáln 'Obere Breiteteile' S, sz, a hasonló nevű dűlőben (223. sz. név); 'felső' fekvéséről. 221. n. Rëmzmënc 'Remanentz' S, sz. A jobbágykori latin remanentia 'hátrahagyott föld, bérföld' emlékét idézi. Vö. .Szebény 444, Szűr 63, Szederkény 219. sz. neveivel! 222. n. Hándlas-Prinnjid 'Handler-Brünnlein': n. Hándlds Kvëln 'Handler-Quelle' F volt, egykori gazdájáról. 223. n. Práda Tála: n. Práda Tain 'Breite Teile' [K12: Grosze Äcker, Grosse Äcker; sz] S, sz. Rövid, de szokatlanul 'széles' darabjairól, ill. a dűlő 'nagyságáról' nevezték el. Ide tartozott: 220, 221, 224, 233. 224. n. Cvátt Slousszperih: n. Cváit Slosszperih 'Zweiten Schloßberg' D, Fs, Os, e, sz, korábban sző ás. Gyűjtőneve az 'első' Schloßberg-et (241. sz. név) követő 'második', magasabb, É-abbra nyúló dombvonulatnak. Lásd még Liptód 145. sz. név! — A 'harmadik' Schloßberg: n. Trëtt Slousszperih: n. Tritt Slosszperh 'Dritter Schloßberg' Liptódnak legészakabbra nyúló dombvonulatát, az 57—82. sz. neveket foglalta magában. — Ide tartozott: 236. 225. [K8: Kdtolerberg; sz K9: Katolerberg, Kátolerberg; sz] Régebben a Kátollyal érintkező Ht, Fs. Ide tartozott: 208, 212, 223, 250, 261 és 262 egy része. 226. n. MëtlszVa Práddtáld: n. Mitlszta Prádatáln 'Mittelste Breiteteile' S, sz, 'középső' fekvéséről, a hasonló nevű dűlőben. 227. n. Póudarefuarm : n. Póudnrefuarm 'Bodenreform' Vö, S, Os, e, korábban sz. Az 1920-as évek földreformjának kisebb parcellái a két Schloßberg (241, 224. sz. nevek) közti völgyben, ül. a második hegy lejtőin. 228. n. Slousszperhkrëvljia 'Schloßbergbächlein' Vf, ér, a hasonló nevű forrás vizét vezeti a patakba (241, 248. sz. nevek). 229. n. 's Moárogas ísra Prinnjia 'Der Marokers (?) ihr Brünnlein': n. Slousszprinnjia 'Schloßbrünnlein': n. Slousszperhkvëln 'Schloßbergquelle' F, egykori gazdája háznevéről (82. sz. név), ill. a közeli hegyről (241. sz. név), melynek lábánál fakad. — Nh. (régi): A gólya innen hozza a kisgyerekeket. —• A gyerekek megtévesztését szolgáló általános népi "hiedelem" azért kapcsolódik ide, mert a forrás körüli magas fűzfacsonkokon állandóan gólyák fészkelnek. 230. n. Khátela Tála: n. Khátoula Tain 'Katoler Theile': n. Míláka 'Mühlacker' [K12: Katolyer Thaler, Kátolyer thaler; sz] Ds, Os, sz. Kátollyal érintkezik, malomra (249. sz. név) dől, ezért 'kátolyi darabok', ill. 'malomszántó'. 1945 után a Berkesdi ÁG-hoz került. Ide tartozik: 237. 231. Papi-rét: n. Pháfavíza,: n. Pfáfnvízn 'Pfaffenwiesen' [K8: Pfaffenwiesen; r, sző K12: ~; r P: Pfaffen Wiesen; r] S, r. Egy része egyházi tulajdon volt. Vö. más falvak hasonló elnevezéseivel (Véménd 414, Palotabozsok 174, Geresdlak 53, 350, 410, Somberek 128)! 232. Eperfás-düllő S, Os, sz, e. Az Eper-