Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

országút — 130. Eis. : Danubius — 132. K9 : Busch K12: Donauried. Nem tudtuk lokalizálni: K6: mola Joannis Turschl; Ma. Az írásbeli nevek forrásai: Eis. = 1792/ 1823: Eisenhut: Oppidum Mohács (térkép Mohács környékéről) — FI = 1783: Az I. országos felmérés térképei — Vás. — 1827: Vásárhelyi-féle felmérés — K6: 1829 — K8 = 1840: BiÜ 11, 1845: BiÜ 12, 1881: BiÜ 14 — K9 = 1855: BmK — K12 = 1865: Kataszt. színes birtokvázrajz — P: 1865 — K16 =* 1882—84: A III. orsz. felvétel térképei — F4 == 1924—27: A IV. orsz. felvétel térképei — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: dr. Hoffmann Ottó főisk, docens. — Adatközlők: Apfel István 87, Auth István 84, Barka János 67, Hirschin" ger János 70, Hirschingerné Auwasser Erzsébet 71, Márton János 58, Oláh Jeremiás 64, Vöő A. Jenő 65, Vöő A. Jenőné 65, Zombor Béláné 48 é. 2 11. LIPTÖD Liptod: Liptód, -on, -ru, -ra, -i: n. Litouv(d) 'Litowr': in, fon, âuf Litouv(at)r, Litouvërn&r: szh. Litobá: szh. Liptodâ: u Litobu, Liptodu, iz Litobë, Liptodë, u Litobu, Liptodu, litopszká, liptotszkâ [BC4: Rácz Liptod BC5, 8: Liptod BC6: Lyptód SchQl—9: Liptód 1713: Litob (BHt. 1978. p. 118) K2: Liptod K8, 9, Liptód K12: Liptod, Liptód P: Liptod, Liptoda (szh) K16, F4, Hnt, Bt, MoFnT2 : Liptód] — T: 1502 ha/2610 kh — L: 618. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 17. század végén rácok lakták, majd ismét lakatlanná lett. 1712-ben újra rácok népesítették be. 1751-ben kezdtek németek itt letelepedni. A 18. század végére már a németek voltak többségben. A múlt század második felében a szerbek száma fokozatosan csökkent, míg végül az 1. világháború után a maradék szerb lakosság Jugoszláviába költözött. Magyar anyanyelvűek a múlt század második félében kezdtek Láptódra telepedni. 1930-ban 21 magyar, 790 német, 4 szerb, 9 sokác és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 65 magyar és 571 német élt itt. — P: „Liptódi községet ez előtt 100 évvel midőn még az egész határban erdőség létezett, roppant nagy gödrök végett Baranya megye maga sem tudván a falunak a létezéséről és csupán rablók, ill. zsivánbandák lakták". — Nh.: Élt hajdan egy Toda nevű szerb lány, s mivel nagyon szép volt, róla nevezték el a falut: Lipa Toda > Lipűoda > Liptód. — P. sz, „a falut midőn még csupán g. n. e. hitűek lakták, Liptodá hívták", — Fcs.: lásd még Maráza községnél! — Mivel a községben szerbek és németek laktak, a hivatalos dűlőnevek is szerb-horvát és német nyelvűek. Jelenleg csaknem tiszta német ajkú község, mivel a szerbek a húszas évek végén Jugoszláviába költöztek, és az 1945 után kitelepített német családok helyébe érkező magyarok közül csupán néhány felvidéki család maradt meg. Ujabban cigányok telepednek le a faluban. A hivatalos utcaneveket a lakosság ismeri, de nem használja. A magyarok a régi német és szerb dűlőneveket vették át — eltorzított formában. A szerbeknél és a németeknél párhuzamos nevek alakultak ki; ezeket — főként a német ajkúak — többnyire (fuldai) nyelvjárási formában őrzik. Liptód [1220 k./1323/1403: Likytowt: Györffy 1:336; 1554: Liktód: MNyTK. 103. sz. 73; 1773: Liptód: LexLoc. 26.]. Elhomályosult összetétel, amelynek előtagja a m. lyuk 'üreg' fn. -i képzős származéka, utótagja pedig a tót népnév. A későbbi alakfejlődésbe bizonyára belejátszott a Liptó tájnév a mai Szlovákia területén. (FNESZ. 383.) 1. Libalegelő : n. Kenszvíza 'Gänsenwiesen': szh. Guszcsijë livâdë S, r, 1. 2. Szerb temető: n. Rácsiha Khiarhoff: n. Rácis Khiarhoff 'Raizischer Kirchhof: szh. Gróblye: szh. Szrpszko gróblye Te, felborított sírkövekkel, elhagyatott állapotban. 3. n. Klá Rácekk-Holl 'Klein-Raizeneck-Hohle': szh. Szurduk gróblyu iduty 'szurdok a temető felé menef Hor, a hasonló nevű utca (9. sz. név) folytatása; a szerb temető felé vezet. 4. Dögtér: n. Ászplácc 'Aasplatz': szh. Ász-