Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
lön. — A. sz. egy horvát asszony beleölte magát, ezért a kutat betemették. 40. Dögkút: n. Tökkut Elhullott állatok temetője. 41. Trëpplacc: n. Trëpplâcc 'Tretplatz': szh. Guvnistyë 'cséplőhely' [K8: Tretplatz; 1] S, sz, 1. Korábban közös szérű, cséplőhely. 42. Csuta barai forrás: n. Csudd Poána Prënnjia: szh. Bunárity: szh. Vrëlo F, a Zuta bara (28. sz. név) mocsár és vf bővizű forrása. 43, Lipa féla: n. Lipa Frélz: szh. Lyëpo vrëlo 'szép forrás' [K5: Lepő vrello; sző K8: Lepő Vrelo K9: Lepő Wrel. (!); sz, sző KI2: Lepő vrello; sz, sző P: Lepő Vrelo K16: Lepő vrelo K17: Lépő vrello] S, Vö, sz, r, 44. n. Lipja Fréta Prënnjva Brünnlein': szh. Llyëpo vrëlo 'szép forrás' F és vf. 1960 k. megszűnt. 45. Rét: n. Prádd Viza 'Breite Wiesen': szh. Siroki rít 'széles rét' [K5: Siroky Ret; r K12: Siroky Ret; r P: Sirokirét; r K17: Siroky rét MoFnT2: Siroki-rét] S, r, n. Mivel az egyetlen összefüggő rét, a magyarság csak „Réf'-nek nevezi. Felső része min, mocsaras, D-i végében halastavak találhatók. Ide tartozik: 71, 80, 85. 46. n. Trip 'Trieb': szh. Snoki pút 'széles út' Űt volt az állatok terelésére a delelőhely (38. sz. név) felé. 47. Rózntál: n. Rózatál 'Rasenteü' Ds, Os, sz, sző; valamikor legelő volt. 48. [K5, 12: Trettplatz Weingarten; sző P: Trettplatz Weingärten; sző K17: ~] S, Os, sz. Nevét a közelében levő cséplőhelyről kapta. 49. Himesi ut: n. Nimfizsar Vëk 'Nimmerscher Weg': n. Maulpëzs Aie 'Maulbeerallee': szh. Himeshászki pút Űt eperfasorral Himesháza felé. 50. [MoFnT2: Himesi-dulő] Ide tartozik: 29, 43. 51. Réti-árok: n. Métlszta Króva 'Mittelster Graben': n. Márázana Krëvljia 'Marasener Kleiner Graben': szh. Márászki mali potok [Kog.: Bég-patak MoFnT2: Lánycsók-Marázai-víz] Nevét az magyarázza, hogy a közepén halad, s Maráza felől folyik a falu felé. 52. Szöllős, -be: n. Szeles: szh. Szelistye 'faluhely, közel a faluhoz' [K5: Selistye; 1 K8: Seljstje; 1 K9: Szellistye; 1, r, sz, sző K12: Seljstje; 1, r, sz, sző P: Szeles;.1, Szelestye; 1, sző K17: Selistje MoFnT2: Szelistye] S, sz. Nemrég konyhakertként művelték. Valamikor a falutól É-ra elterülő dűlők gyűjtőneve volt. Lehetséges, hogy a név az elpusztult Lelesz községre (28. sz. név) utal. 53. Hizlalda, '-ba: n. Csoport-Száistáll 'SaustalF: szh. Hizlalda Tel, a tsz sertéstelepe. 54. Drëhër-szobor : n. Srámis Kráic 'Schrammisches Kreuz': szh. Srámov krízs 'Schramm-kereszt' Ke, a.sz. a Schramm és Dreher család állíttatta 1931-ben. 55. Fehér-hid: n. Váisz Préka 'Weiße Brücke': szh. Béla tyuprijá Híd a Réti-árokon. Korlátját fehérre meszelték. 56. n. Vé'splácc 'Wäschplatz': szh. Prâlistyë 'mosóhely' Régebben a horvát asszonyok itt mosták, sulykolták a fehérneműt. 57. Malomhid: n. Millpréka 'Mühlbrücke': szh. Mlinszkâ tyuprijá A malompatak hídja. 58. Baravinya: n. Prânyavina: szh. Brânyëvinâ 'bekerített, védett terület' [K8: Baranya vina; 1] Os, e, 1, sz. Korábban szőlő, ma jobbára —• néhány szőlődarab kivételével — mlen. A. sz. a név 'borszüret'-et jelent. 59. Kenderföld : n. Hánaftféld 'Hanffeld': szh. Kudïlistyë [K9: Hanf stück; sz P: Hanfstücke Äcker; Hanfstücke (unter dem Weingärten); sz] S, sz. 60. Temető: n. Khirhoff 'Kirchhof: szh. Gróblye Te. 61, Himesházi szurdok: n. Nimazsar Holl 'Nimmerscher Hohlweg': szh. Himeshászki szurdok Hor, a falutól a Himesházi dűlőútra vezet. 62. Szobor, -hoz: n. Pillstokk 'Bildstock': szh. Kod kípá 'a képnél' [Szent Imreképoszlop] Dűlőutak találkozásánál állt, traktoros 1962-ben feldöntötte. 63. Huttnër-kërëszt : n. Hutnas Kráic 'Huttner-Kreuz': n. Huttsnáidas Kráic 'Huttner Schneiders Kreuz': szh. Hutnërov krízs Ke a Himesházi szurdok végén. Huttner szabó emeltette. 64. Pincesor; n. Khélarája 'Kellerreihe': szh. Podrumni rëd Lh. Szórvány pincék présházakkal, köztük néhány lakóház. 65. Kisnyárádi ut: n. Ksnárádar Vëk 'Kisnyarader Weg': szh. Kisnyárádszki pút Űt Kisnyárád, Mohács felé. 66. [K6: Kisnyárádi út mellett — szőlők felett] 67. Jégverem: n. Aiszkrufta 'Eiskruff : sz. Lédenyárá Gö, e. Kb. 1955-ig használták jég