Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
—, A. sz. jobb víz nem volt az egész határban. Mindig csádés volt a környéke. Névét a közeli rétről, sásról kapta. 350. Teknyős-vőgy : Teknős-völgy Vö, r. — A.' sz. nem folyt le az esővíz, mert olyan volt, mint egy teknyő. 351. Kurják, -ba: n. Kurják: szh. Kurjákovo: szh. Kurják 'farkas' H, Men, Ds, .sz. — Nh.: : itt a régmúltban farkasok tanyáztak. 352. Monyokai-kut: n. Munyokar Pruna 'Monyokaer Brünnen': szh. Munyucskà gyërma: c. Monyokáko háink Kút, gémeskút volt, betemették. 353. Kis-tanya : szh. Kisëv szálas Ta volt. 354. Monyoka-patak: n. Munyokar Króva 'Monyokaer Graben': szh. Munyucski potok: c. Monyokáko pátáko Vf a hasonló nevű réten. 355. Kis-híd: n. Klá-Pruka 'Kleine Brücke': szh. MálA tyuprijá: c. Cigni pódo Híd, a Celenkai-hídhoz képest kis méretű. 356. Cëlënkai ut: n. Cëlënkr Vëk 'Celenkaer Weg': n. Cserhátar Vëk 'Cserháter Weg': szh. Cëlënszki pút: c. Cëlënkâko drom Űt, a hasonló nevű patakot (361. sz. név) szeli át. 357. Pájé-tanya: n. Pájar-Tanya 'Payer-Hof Ta volt. 358. Cëlënka-hid: n. Cëlënkr Pruka 'Celenkaer Brücke': szh. Cëlënszkâ tyuprijá: c. Cëlënkâko pódo [K16: Czelenka hid F4: Czelenka híd] Híd, a hasonló nevű patakon. Állítólag 1700 körül építette egy Czelenka nevű mérnök. 359. Gáj-högy: Gáj-hegy: Gál-hegy: szh. Gâlëgyâ: szh. Gájino brdo: szh. Gájhégy': c. Gàj-hëgy [Acta : Gál Hegye; sző Andr.: Gaalhegy; k K8: Gálhegy, Gálhegy; 1 K12: Gálhegy; sz, sző P: Gáj hegy; sz, sző K16, F4: Gál hegy KII, Hnt, Bt: Gálhegy; Lh MoFnT2: Gál-hegy] Fs, sz. — X A. sz. a területet valamikor víz borította, ahol hajók közlekedtek. A hajókat gályarabok hajtották. A' gályából rövidült a gáj, gál. Valószínűbb, hogy a név a szh. gaj 'liget' szóval kapcsolatos a név első eleme. — A. sz. korábban település is lehetett itt ; gyakran bukkannak elő téglatörmelékek. — A község erre terjeszkedik; 1970-ben már ' 34 lakosa volt. 360. Gáj-högy-szőlő : Gál-hegy-szőlő : szh. Bâscsinë 'kertek' [KÍ2: Gálhegy szőlő; sző] Fs, Ds, sző, sz. 361. Cëlënkai-patak: Cëlënka, '-hó: Halëna-patak: n. Cëlënkr Króva 'Celenkaer Graben': szh. Cëlënkâ potbk: c. Cëlënkâko pâtâko Vf, a Monyokai- és a Belső-réti-patak összefolyásától eredő szakasz. 362. Halëna-fokpatak: Halëna-malompatak: n. Holënar Mükróva 'Halenaer Mühlgraben': szh. Hdlënov potok: szh. Hâlinin potok Vf; a hasonló nevű malmot hajtotta. 363. Mikola-malom : Haléna-málom : n. Mikolámíl 'Mikolamühle': n. Hâlënâmil 'Halenamühle': n. Holenar Mil 'Halenaer Mühle': szh. Hâlëhbvâ vodënicâ : c. Hâlënëszko ászáv [K12, 16, F4: Mi/cola malom] Ma volt, fölülcsapós, dupla hengerszékes vízimalom. Nevét volt tulajdonosairól'kapta. 364. Malom-rét : n. Mílvíza 'Mühlwiese': szh. Vodënicskâ livàdâ: c. A'szàv ko ríto JK12: Malomrét; r] S, r a volt Mikola-malom környékén. 365. Csér-hát : h. Cser-hát: szh. Prosznâ 'kölesföld' [K12, 12/b, 17: Cser; sz K16, F4: Cserhát MoF'riT2: Cser-hát] Ds, sz, a régmúltban csertölgyes lehetett. 366. Halénu^vőgy : Hdlena-völgy: n. Holënar Tói 'Halenaer Tal': szh. Hâlininâ dolâ: szh. Hâlënovà dolina Vö, sz, a közeli malom nevéről. 367. Zakovszki-tanya : Horvát-tanya Ta. 368. 'Téglaégető: Mészégető: n. Aldar Cíhloufa 'Alter Ziegelofen' [Kl2: Téglakemënce K16: Ziegelofen] Tégla- és mészégető volt a múlt században. Csupán néhány rom maradt belőle. 369. Ásó-szürüskert : n. Rossztrëpplâcc 'Roßtretplatz' S, 1. Régebben az alsó falu közös cséplőhely e. A német név arra céloz, hog^- ' a múlt században a gabonát jobbára lovakkal nyomtatták (vö. Bez. : 156—8.). 370. Sintér-ház: Gyöpmesteri lakás: Bájer-köztársaság: n. Sindar 'Schinder' : : szh. Sinter 'sintér' Tel, egy házból és pincelukakból álló nagycsaládos cigánytelep 1965-ig. Gúnynév: egy gazdag pécsi mészárosból deklasszálódott családfőről és foglalkozásáról. 371. Dögtér: n. FreTcpídcc 'Verecktplatz': szh. Mârvëtyë gróblye 'marhatemető' Dögtér volt. 372. Vágóhíd: n.Slóhtpruka 'Schlachtbrücke' É volt, vágóhíd, az 1. világháború után használata megszűnt.
