Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Hof: sz-hv Pâszlin szâlâs Ta volt, családi, majd becenévről. 27.8, Az uraság kútja: n. 'Hëàéâftszpruiia-- 'Herrschaftsbrunnen' : szh. Szpâinszki bunâr !uradalnii .kuf Kút, az •"uradalomé volt. Néhány adatközlő ezt nevezi Rqmos-kútnak (l,a,232. sz. nevet!) A múlt században (a K12 szerint) itt eredt a Diás-patak. 279. Öreg téglagyár : öreg téglaégető : Szeméttelep : n. Aldar Cíhloufa 'Alter Ziegelqf en/ : szh. Sztárá ciglaná (KI 6: Ziegelofen] Tel, szeméttároló a korábban lebontott téglaégető helyén. 280. Hadi-híd Híd, a tsz építtette. Tréfás elnevezés, mivel, a traktorok a gépállomásról jövet úgy vonultak át rajta, mint egy hadoszlop. 281. Gépállomás: Géptelep Tel, a tsz tulajdona. 282. Húbér-tanya: n. Húvar.Tanya• 'Huber-Hof : szh. Hubërov szâlâs Ta volt. 283. Zsidó temető: n. Júda Fríthouf 'Juden Friedhof: szh. Csiutszko gróblye: c. Zsidovongp murmunci Te, fél holdnyi, nagyrészt gondozatlan állapotban. 284. Dö.gkút,.a tsz létesítette elhullott állatok eltakarítására. 285. Béváros [K12: Be város,.Bé város'; sző K12/b: Béváros; sző K17, MoFnT2: Béváros] Ds, sző. Itt volt a középkori falu, — a föltételezések szerint. Bezerédy szerint (12. 1.) Bőváros-X, Bőváros domb

r ot jelent. (Lehetséges azonban, hogy a Béső-rét analógiájára 'belváros' 3. jelen^ tése. A K12 dűlőjegyzékén ceruzával írt l található. így: Be 1 város. ,286. Bévárosi ut: szh. Bévároski pút Űr a hasonló nevű dűlőben. Ide tartozik: 261.. 287. Tájbért-tanya: Táibart-Tanya 'Teibert-Hof : szh. Tàjbërtov szâlâs Ta volt. 288. Iszli-erdő: n. Iszl-Váld Tsztl-Wald' Os, e, a 30-as évek végén telepített akácos.. Gazdájáról nevezték el. 289. Iszli-tanya: n. Iszl-tanya Tsztl-Hof szh. : Iszlov szâlâs Ta volt. 290. Csordajárás: n. Fíhtríp 'Viehtrieb' Űr, korábban az uradalom állatterelő útja is volt. 291. Csányi-tanya: Rózsa-tanya, Ta, Lh. Tulajdono

T sáról, ill. rózsaszínű kerítéséről nevezték el. 292. Mártina-tanya Ta volt. Ma .a xsz-major egyik épülete. 293. Uj-puszta: Téesz-major: Központi major: Major, -ba: n. Nâihpuszta 'Neue Pußta': Major: szh. Nová pusztára, 'új puszta'; szh, Téesz-stâlà ?

tsz-istálló': szh. Major: c. Névi puszta 'új puszta': ç. Ë butëngo majori 'a sok nép majorja': c. Téészészko majori 'tsz-major' [K12/b: a major alaprajza n. n.] Maj, szarvasmarhatelep. Korábban az uradalom új pusztája; a múlt század utolsó negyedében épült. 294. Szentháromsági-.zátony :• .Homokzátony [K12: Szt. Háromság; e K16: Háromságizátony F4: Szt. Háromsági zátony] S, e, a hasonló nevű kápolnáról (311. sz. név!) 295. Döglött-Duna: Telelő, -be: n. Frékkt Tana 'Verreckte Donau': n. Vintarstând 'Winterstand' Duna-ág, holtág, halászhely. Régen itt teleltették a hajókat és bárkákat. 296. Duna, '-hó '-ra: n. Tána: n. Touna 'Donau': szh. Dunáv: c. Bári Dunërâ 'nagy Duna' .[Gy 1:383, 728: Danubius, Danobius FI, 2: Donau Strom Eis.: Fluvius Danubius 'Duna folyam' Kócz.: Duna F(olyam) K12, 16: Donau, Duna F4, K17, 18, Bt, MoFnT2: Duna] Folyam. — Az ókorban a folyam felső szakaszának Bécsig, ill. a Vaskapu szorosig a gör. Danúbiosz, lat. Danuvius volt a neve. A Danuvius végső forrása egy kelta *Danuuïà lehetett; ennek tövéhez lásd ie. *danu- 'folyó', osz. don.'víz; folyó'. A magyarba északi szláv közvetítéssel érkezett; vö.: cseh, szik., le. Dunaj, or. /Jyháu (FNESZ. 190.) — Nh.: a régi öregek ezt tartották a kisebbik ágnak. A szabályozás előtt, ha kicsi volt a víz, egy lókoponyán. át lehetett menni a túlsó partra — mondogatták. 297. Huicc-tanya: n. Huic-Tanya 'Huitz-Hof : szh. Hujcov szâlâs Ta. 298. Béső-réti-híd : n. Posokp Pruka 'BoschoKer Brücke': szh. Bozsucskâ tyuprijá 'bozsoki híd' Híd a hasonló nevű réten, a Palotabozsok felé vezető úton. 299. Béső-réti ut: Melegmáji ut: n. Melegmájar Vek 'Melegmájer Weg': szh. MéTégmájszki pút Út a hasonló nevű dűlőben (327. sz. név) a Belső-rét felé. 300. Hábih-tanya: Vendel-tanya: n. Hábih-Tanya 'Habich-Hof : szh. Hábikov szálas Ta, gazdájáról, ül. a közeli Vendel-szoborról. Lebontották. 301. Vendéli ut: n. Véndlíni Vek 'Wendelini Weg': szh. Vëndëlov