Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Pupuszta (pap-puszta) K17: Rózsadomb] Fs, Os, sz. Az egykori hasonló nevű puszta birtoka volt. [K8: Pápaszd Puszta, (Alsó-) "Imesházához csatolva a lakosság jobb megélhetése miatt"] L. még Székelyszabar, 63. sz. név! 223. n. Pávis: n. Pavisar Vâikoâda 'Babischer Weingarten' [K12: Babis; sz, r P: Papuszta; sző] Ds, e, azelőtt sző. 224. n. Fiatar Plëssz 'Vordere Blöße' Fs, sz, fekvéséről. Lásd a 228. sz. névnél! 225. Szabari országút: n. Szávanar Strossz 'Sabarner Straße' Üt, műút Székelyszabar felé. 226. Dögtér: n. Asszplácc 'Aasplatz' Os, mlen, e, azelőtt elhullott állatok temetője. 227. Lëpafrëla: n. Lëpafrëla Vàikoâta 'Lepő vrelo Weingarten' [K12: Lepufrela Weingarten; sző Croquis: Lippa frila (!) P: Lepofielo (?) ; sző NB : Lepovrela] Os, Vö, e azelőtt sző az erdősmáraki sZh. Lepő vrelo 'szép forrás' nevű forrás és dűlő szomszédságában. L. ott, 43—44. sz. név! A német népetimológia Lepa Fräulein-nak s további félreértéssel 'szép asszony'-nak értelmezi a nevet. 228. Pléssz, -be : n. Pléssz 'Blöße' [K8 : Plesz Thaller, Plesz Thaler; sz K12: Plesz Aecker; sz Croquis: Plesz W. Száz.: Blässe, Himesházer Blöss] Ds, S, sz. A név hajdani irtásföldre utal. Ide tartozik: 224, 229. 229. Lépafrélai-forrás: n. Lépafréla Piannyia 'Lepő vrelo Börnchen' F a hasonló nevű dűlőben. 230. Mároki országút: n. Moàrokar Vajk 'Mároker Weg': n. Nái Strossz 'Neue Straße' Üt, bekötő út Erdősmárokra. A 60-as években készült. 231. n. Hénar Pléssz 'Hintere Blöße' [K8: Hintere Plesz P: Hinten-Plesz] Fs, sz, fekvéséről. Az adatközlők nem ismerték: 65. K8: An Geresder Weingarten P: Geresder Weingarten — 69: Croquis: Grosetheiler P: Grosz Theiler — 72. K12: Völgyes Giebel P: Völgyes Giebel — 136. K12: Papuszta Aecker — 139. MoFnT2: Cselepatak — 181. K12: Babis Wiesen — 195. P: Papuszta (wiesen). Nem tudtuk lokalizálni: K6: Pápaszd Puszta (a 18. században még püspöki puszta voit. L. a 222. sz. névnél, valamint Székelyszabar 63. sz. név!) — A török időkben elpusztult Enyezd (62. Szűr 61. Szebény) és Felsőhimesház (94, 124) falvak pontos helyét. Adataikat lásd a zárójelben megadott neveknél ! Az írásbeli nevek forrásai: Gyl = Györffy 1:300 — Vei = Velics—

Kammerer I. 357. (1586—1588: Náhie Pécsvárad) — Deft = A szekcsői—mohácsi szandzsák helységei az 1591. évi adóösszeírás alapján. Baranyai Helytörténetírás 1977: 15—101. — K6 = 1733: PPL 11/23. Püspöki birt. öi. — Kocz. = 1838: Kocaán Josef: Baranya Vármegye Föld Abrosza — K8 = 1867: BiÜ 255, 1880: BiŰ 256, 1882: BiŰ 258 — K12 = 1865: Kataszteri színes birtokvázrajz — Croquis = 1865k.: Croquis über die Ried- und Culturen weiseVermessung der Gemeinde Himesháza. No. 292. (Himesházán őrzött példány). — P: 1865 — K16 = 1882—82: A III. országos felvétel térképei — K17 = 1959/1963/ 1965: A kataszt. térkép tízezres fénymásolata — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: dr. Hoffmann Ottó főisk. docens — Adatközlők: Appel János 62, Appel József 41, Appl János 83, Fáy Mihályné Appl Katalin 59, Gáspár Antal 53, Háy Gyula 53, János Lajos 73, Jung András 47, Jungné Schenk Teréz 44, Jungné Herich Gertrúd 70, Jung József 51, Jungné Jung Erzsébet 51, Peszt Miklós 45, Tolnainé Klie Anna 42, Wald Ferenc 84, Werner György 72 é. 20 4. DUNASZEKCSÖ Szekcső: Dunaszekcső, -n, -rü, -re, -i: n. Szécsa 'Seetschke', in, fon, âff Szécsa, Szécsar: szh. Szëcsuj: szh. Dunászécsuj, u Szëcsuju, iz Szëcsujâ, u Szécsuj, szëcsujszki: c. Szé(k)csúj, ândo, ândâ, ándo Szé(k)csúj, szë(k)csujëszko — Frként 1954 előtt — amikor a Sziget, a mostani Dunafalva területe még idetartozott — így nevezték: Város, -ba: n. Torf: n. Târf 'Dorf: szh. Város: c. Város (ti. régebben mezővárosi rangja volt.). [Gyl:382—3: Lugio, Lugiónon, Zecuseu,