Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
2 0 2. MARÁZA Mráza: Maráza, -n, -ru, -ra, -%: n, Maráza, 'Marase' in, foun, ájj Maráza, Márázanar: szh. Maráza, u Marázi, iz Màrâzë, u Márázu, márászki [BC5: Maráza BC6t Maráz BC8, SchQl—9: Maráza K2: Maráz, Maráz K8, 9, 12, 16, P, F4, Hnt, Bt/MoFnT2: Maráza] — T: 969 ha/1685 kh — L: 406. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1720-ban katolikus délszláv (sokác), 173Q körül német telepesek kezdték benépesíteni. A magyarok a múlt század második felében érkeztek ide. Ezzel egyidőben kezdődött a sokácok elköltözése. 1930-ban 203 magyar; 386 német és 78 sokác anyanyelvű lakta; 1970-ben 135 magyar, 176 német és 98 délszláv élt itt. — A falu nevének eredetét így magyarázza a magyar néphagyomány; Egyszer szekéren utaztak. A dombos vidéken nagyon rázós volt az út. Mondogatták is: „Ma rázza, ma rázza, ma rázza..." Más változatban: „Ma rázza, holnap rázza, holnapután nem rázza." — A német ajkúak szójátéka a község nevéről: Maráce — arra célozva, hogy a horvátok is a rácok (szerbek) fajtájához tartoznak. — A horvátok szerint a falu neve a mráz 'köd' szóból származik. — Psz. „a község neve, miután régen' horvátok lakták, valószínű a »Mráz« névtől, mely deret jelent, vette kezdetét,.. A'község völgyben fekszik, és a dérnek gyakran ki van téve". — Fcs.: „Vú isz Kikis, Szanűeséver, j Lak un Keres lét net éver, j Marok isz te Szaitrégl, j Máraze isz te TekV tríver." 'Hol van Kékesd, Szenterzsébet; / Lak és Geresd nem fekszik síkon, / Marok a disznóvályú, / Maráza a fedő rajta.' — Névre csúfolók: In Keres viet me. neeris;' In Lak preht mer esz Knak; In Poude kriht mer Knoude; In Maráze freke di Káze.- 'Geresden az ember megbolondul; Lakon kitörik a nyak; Bodán daganatot kap az ember; Marázán megdöglenek a kecskék.' — A kátolyi horvátok az ismert vándoranekdotát is a marázaiak nyakába varrják: „Marász ci szu odvukli biku u torány dá popásze trávu". — Mivel 1860 körül többségében horvát falu volt, a hivatalos kataszteri dűlőnevek szerb-horvát nyelvűek. Eredeti magyar lakossága mellett németek is lakják, ezért párhuzamos nevek is keletkeztek. Egymáséit is használják — némileg torzított formában. Hivatalos utcanevek nincsenek. Maráza [1710: k.: Morasa: Reuter: BarKözTel. 144]. A Marasz, Maráz változatban is adatolt hn. szerb-horvát eredetű szn.-ből keletkezett magyar névadással;'vö. Í211: Moraz szn. (PRT. 10:503), illetőleg szb.-hv. Marás, Maráz szn. (FNESZ. 404.). 1. Antónia: n. Antóuni, 'Anton': szh, Antunová [Szent Antal-képoszlop] Képoszlop — a német név megtévesztő mintájára. Fontos tájékozódási pont útkereszteződésnél. Egy Perlaki nevű gazda építtette. 2. Antoni út: n. Antóuni Vek 'Anton Weg': szh. Antovszki put Űt, a képoszloptól indul. 3. Pincesor: Némöt pincesor: n. Khélarája 'Kellerreihe' Présházak és lakóházak vegyesen. A Német utca folytatása. 4. Tűzoltószertár: n. Fájaspricaháusz 'Feuerspritzenhaus': szh. Strcáljká 'fecskendő' É. 5. Horvát utca : n. Krovotis Kasza 'Kroaten Gasse' : szh. Sokácská dólá; szh. Sokácski kráj: szh. Sokácski szokák U, főként horvát anyanyelvűek lakták. Ide sorolták a Templom u. horvátok lakta végét. Drinóczi Mihály udvarában római kori síremléket találtak (74. házszám). 6. Katolikus iskola: Némöt iskola: n, Táics Suli 'Deutsche Schule': szh. Gornyä skolä 'felső iskola' É, a felekezeti, nemzetiségi hovatartozásról, ill. fekvéséről kapta nevét. A tanítás 1976-ban szűnt meg a faluban, a gyerekek a geresdlaki körzeti iskolába járnak. 7. Némöt utca: Német utca: Fő utca: n. Táics Kasza 'Deutsche Gasse' : n. Strossz 'Straße' : szh. Svápszká dólá : szh. Svâpszki kráj : szh. Svâpszki szokák 'sváb völgy, sarok, utca' U, főleg német ajkúak lakták. 8. Pruszt-malom. Láng-malom, Retek-malom: n. Rétih-Mill 'Rettichmühle'. szh. Retigovâ vodënicâ 'Rettich-malom' Ma, már a századfordulón lebontották. 9. Templom felé utca: Templom utca: n. Khiarhkâsza 'Kirchgasse' U, a templomról elnevezve. 10.
