Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
Jenő község kőfejtőihez vezetett. 258. Mohácsi ut: n. Mohácsar Vëg 'Mohácser Weg': szh. Mohácski pút [K8: Mohátsi Űt; út] Űt, dűlőút Mohács felé Görcsönydobokáról. 259. Hosszu-hegyi-tábla : n. Lánaperik 'Lange Berg' Ds, sz a darabok hosszúságáról, fekvéséről. 260. Mohácsi út: n. Mohácsar Strossz 'Mohacser Straße': szh. Mohácski drum [K8: Mohácsi Űt, nach Mohács; út] Űt, műút Mohács felé a községből. 261. Erdőföldi ut: n. Hersáft Ale 'Herrschaft Allee': szh. Siroki pút 'széles út' [K8: Erdő Alé; út] Űt, eperfás fő dűlőút volt az Erdőföld dűlőn keresztül. 262. [K8: Baar Höhe K8: Baari hegy; sző K16: Bari hegy F4: Bári hegy] 263. Bári-erdő: n. Pára Táll 'Baarer Deüe' Vö, teknőszerű, sz, azelőtt erdő. 264. Mohácsi-düllö : n. Ti Héka 'Die Hecken' [K17: Mohácsi] Ds, sz, korábban 1 a régi Mohácsi út mentén. 265. Csele-patak n. Hánfkráva 'Hanfgraben' : szh. Csele pótok [FNESZ: Csele, Cselé patak Fl: Cselye Fol. Lat.: Görcsin Eis.: R(ivus) Csele OcuL: Cselei viz Vás.: Cselei Patak P: Csellye patak, Csele, Csellé K8: Csele patak, Mühlbach K16: Gelei-patak (!) F4: Csele patak Bt: Csele K17, MoFnT2: Csele-patak; vf] Vf Görcsönydoboka felől jön, kisebb szakaszán kendert áztattak. Györffy szerint nevét a török időkben elpusztult hasonló nevű faluról, az pedig Cselej nevű birtokosáról kapta [Gyl:239] A m. Cselej szn. valószínűleg szláv eredetű; vö. a lengyel Czelej szn.-vel (FNESZ. 158). 266. [K9: 2 te waldfeld, Waldfeld 2 te ; e] 267. Erdőföld: n. Váltfeld 'Waldfeld': szh. Pod surnom 'erdő alatt' [K8: Majorság Földek, Majorsági Erdei Szántóföldek, WaZdfeZd, Waldfeld erdő, Wald Feld; sz K9: WaZdfeZd; e K12: Waldfeld K16: WaZdfeld K17, MoFnT2: Erdőföld; sz] Ds, sz, valamikor erdő lehetett. Ide tartozik: 266, 268. sz. név. 268. [K9: l te waldfeld, Waldfeld l te ; e] 269. n. Sláfvek 'Schleifweg' Ö a Zsidó temetőtől az Alt Cselin dűlőig (207, 275. sz. nevek). A múltban a szegények, akiknek nem volt fogatuk, ezen a rövidített úton cipelték haza terményeiket. 270. n. Sték 'Steg' Gyaloghíd, bürü korláttal. Ezen át vezetett a 'cipelő út' (n. 'Schleifweg') az Alt Cselin dűlőbe. 271. Segg-domb : n. MucsZar-Períc 'Mutschler-Berg' Men, D, sz. A. sz. "meredek, mint két ülep között". A német név az egykori tulajdonosra utal. 272. n. Csélina Prukk 'Cseliner Brücke': szh. CséUnszká tyuprijá 'cselényi híd' Híd a hasonló nevű dűlőben. (Értelmezését 1. a 265, 275. sz. neveknél!) 273. n. Króuza Fráifelda 'Große Freifelder': szh. Csëlinszká dolina 'cselényi völgy' [OcuL, Vás.: Cselei Völgy K8: Cselinszky dolina, Cselényi Földek, Cselényi Földek; sz] Ds, sz, e a Csele-patakot kísérő völgyben. (Értelmezését 1. a 265, 275, 280. sz. neveknél!) 274. n. Juna Váigérta 'Junge Weingärten': szh. Novi szád 'új ültetvény' [K8: Cselény Legelő, Cselényi Legelők; 1, Cselin; sző, 1, Junge Weingarten, Junge Weingärten; sző, Cselini szőlők, Cselin Szőlők; sző K9: Dolina; r K12: Cselin; sző P: Csellin; sző] Ds, sző, sz. A név arra emlékeztet, hogy "új szőlőket" telepítettek a múlt század utolsó harmadában a nagy filoxéra-járvány után. L. még a 265, 275. sz. neveknél! 275. Csele-hegy : Cselény, -re : n. AZt Csëlin 'Alt-Cselin' : szh. Sztári Csëlin 'Öreg-Cselény' [K8: ÓÓ Cselényi-Szőllők, O Cselényi Szöllők, Ô cselini szőlők, Alt Cselin; sző, O Cselin, Ó cselin; sz K9: Trajacker, Trajacher; se K12: AZt Cselin; sző K17: Cselehegy Hnt, MoFnT2: Cselehegy; Lh] Ds, sz, e, korábban sző. — Nh.: Itt volt valamikor CseZe falu. — Az 1591. defter (BHt 1970: 15—101) Cselin falut és FeZcselin pusztát is felsorol, a K6-ban CseZi (Cebi ?) Puszta neve olvasható. (L. még a 265. sz. névnél és Mohácsnál!) 276. n. Csëlina Kmópruna 'Cseliner Gemeindebrunnen': szh. CséUnszká gyérmá 'cselényi gémeskút' Kút a hasonló nevű dűlőben. Értelmezését 1. a 265, 275. sz. neveknél! 277. Mohácsi-alsó-rétek: Cselényirétek: n. Undara Visza 'Untere Wiesen': szh. Csëlinszkë livâdë 'cselényi rétek' [K8: Cselényi Völgy Rét, Cselényi Rét völgy, Uj cselini rétek, Cselényi Rétek,
