Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

lom [K2: N. N. malom és telke K8: Felső m; Malom n. n; Ma K12: Felső maiam, Fölsőmalom; Ma Tur.: Felső m.; Ma] Ma romjai. A határ É-i részében volt. Egykori tulajdonosairól. 50. [K8: Malomtelek] 51. Főső-malom [K12: Felső malom; r] S, r, e. Az egykori malom környékén. 52. Pusztai-köröszt : Csáréai-körösztKe, 1904^ben a pusztai birtok 32 vevője állíttatta közadakozással, megemlékezésül, hogy a terhes vételárat elő tudták teremteni. A 32 vevő nevét rávésték a keresztre. A Ke közelében csárda volt. 53. Csárdai ut Űt. Az egykori csárda mellett vezetett el. 54. Marázi elágazás: Marázai elágazás [Marázai elágazás] Útszakasz, a pécsvárad—mohácsi műút és a marázai bekötőút találkozása. Útépítéskor itt üreglakásokat találtak. 55. Püspöklaki ut: Kövesut [K2: Via Lakiensis 'laki út'] Űt, műút Geresdlak (korábban : Püspöklak) felé. 56. Temetőárok Árok, a temetőt veszi körül. — Nh.: az öngyükosokat és a halva született csecsemőket temették ide. 57. Temető, -be [K2: Coemeterium novum 'új temető' K8v Temető] Te. 58. Gúr-köröszt Ke, Guhr József és neje, Erb Katalin állíttatta 1909-ben. 59. Pusztafőd D, sz; a Benkei-pusztához tartozott. 60. Benkei^puszta: Puszta, '-ra [K12: Benke-major; Maj Tur.: Kékesdi psz.;] Maj. Már csak romjai láthatók. 1900 k. bontották le. 61. Benkei-puszta: Puszta, '-ra [K8: Herrschaftsgrund K12: Benke-major P: Benkő; e Tur.; Kékesdi psz.] Ds, sz. Egykor uradalmi birtok volt. Tulajdonosa nevéről. Ide tartozik: 26—29. 62. Szállások: Ds, sz, e. A múlt században távoli legelőkön tartották a jószágot, de télre a falu közelébe fedett karámokba, szállásokra húzódtak. A lakóházak mellett akkor még nem voltak istállók. 63. Kis-Benke [K8: Kis Benke; e] Ds, sz, e. 64; Csárdai-gát-hid Híd a régi csárdához vezető úton. 65. Csárdai-Karasica-hid Híd a régi csárda közelében. 66. Csárda, '-hó Rom. Régi betyárcsárda, Horváth Mihály (Csárdás Miska) tulajdona volt. — Nh.: A vásárokról betérők lovait itt kötötték el a betyárok, akik a Karasica hídja alól lestek a kedvező alkalomra. A csárdának akkora volt a pincéje, hogy Rúzsa Sándor lovagolt benne. Más as, sz. ez csak Milos rác zsivány lehetett. L. még Erdősmecske 202. sz. nevét! A romokat ma százéves fák veszik körül. 67. Nagy-szurdok: örzsébeti ut: Misés ut: Gyóntóhegyi üt (az erzsébetiek szerint!) Hor, Vm, Men, e. A főszögiek (6. sz. név) misés útja volt Erzsébetre. Kis erdő övezi. 68. Nagy-derék-szé: Nagy-derék-szél: Telek ; -be [K8, K12: Telek; sz] Ds, S, sz. Az egyik nagy derekút (vö. 41. sz.) mentén fekszik. 69. Dögtér 1930-taan létesült. 70. Gyukáék szívássá Ds, Vm, gy, e. A régi tulajdonos, Gyenis János ragadványnevéről. 71. Árka-sürü Vm-os árkok, Ds, S, e, sz. 72. Hidága-puszta: Hidága S, sz. — Nh.: a 16. sz.-ban Hidaga Ferenc pusztája állt itt. — A félkilométeres szakaszon található edénytörmelékek és korom ősi település helyéről árulkodnak. 1953-ban a marázai bekötőút építésekor barlanglakásokra bukkantak. 73. Igyenös-Hidága: Főső-Hidága: Hidága [K2, 8: Felső Hidága; sz K12, P: FeZső hidága, Felsőhidága; sz] S, sz. Elpusztult falu nevét őrzi. Lásd még a 75. sz. alatt! 74. Hidágai ut Űt a Hídágai-dűlőben. 75. Vízre-düllő: Hidága: Hidágai-düllő [K9: Hidága; sz P: Hidága; sz NB: Hidaga MoFnT2: Híd ága] Ds, sz. Elpusztult falu [Gyl: Hydagay, Hydaga] nevét őrzi. (L. még Maráza 29. sz. dűlőjét!) 1953-ban a régészek régi település nyomaira bukkantak. Ide tartozik: 72—74, 76, 77, 113. 76. Hidágai-kut F, ér indul belőle Maráza felé. — Nh.: „Vize a Balatonbu ered". „Dukába (= legelő Fazekasbodán) ha behaj t a pásztor, akkor Hidágán avaros (— 'zavaros') a víz". 77. Hidága-fojó [MoFnT2: Hideg-völgyi-árok] Vf. A Hídágai-kút-ból induló keskeny ér, mely Maráza felé folyik. 78. Temető alatt [K8: Temető alatt; 1] Ds, 1. 79. Kasza-kert Ds, Vö, k, r. Tulajdonosa nevéről. 80. Szabad-szöllő : Szabadszállás: Szállás, -ba [K12: Szabad szőlő, Szabadszőlők; sző, sz] Ds, sz, sző. Régen itt