Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

K17 = 1966: A kataszteri térkép 10 000-es Adatközlők: Heiszler Edéné 58, Horváth fénymásolata — Hnt: 1973 — Bt: 1977 Mihály 62, Kovács István 71, Kungl Pé— MoFnT2: 1978. térné 77, Lutz István 80, Lutz Mihály 76, Gyűjtötték: dr. Hoffmann Ottó főisk. Lutz Mihályné 73, Varga-Mihály 68 é. docens, dr. Pesti János főisk. docens. — Kékös: Kéköst: Kéközsd: Kékösd: Kékes: Kékest: Kékesd, -ön, -rü, -re, -i: n. Kikis 'Kikisch': szh. Kikos [BC1: Koekes, Racz Kékes BC1, 4, 5. 6: Kékes BC8, SchQl—9: Kékesd 1715/16: Kikes (Bm.L. Conscr. Dom) K6: Kikescht K2, 8, 9, 12, P, Tur., Hnt, Bt, MoFnT2: Kékesd] — T: 810 ha/1407 kh — L: 343. A török hódoltság alatt is lakott falu volt. A 17. században a magyar nyelvű faluba rácok települtek [1657: Kis Kékes, Nagy Kékes, PEgyKönyvt, Koller 67035:197]. A felszabadító háborúk idején a rácok elköltöztek. A 18. században lakossága ismét magyar. A század végén németek telepedtek a faluba; számuk a múlt század közepére elérte a. 25—27%-ot Időnként délszlávok és egyéb anyanyelvűek is éltek itt. Az .1. világháború előtti évtizedekben a nem magyar anyanyelvűek száma erősen megcsappant. 1930-ban 526 magyar és 5 német anyanyelvű, 1970-ben 271 magyar, 61 német és 5 délszláv lakosa volt. — „Efcös Kéícös" = szép falu volt mindig. Fcs.: „A kékösiek ujan szegényök, hogy még templomik sincsen. Kukoricaszárbu van a járdájjik" — mondták róluk az erzsébetiek. — Fcs.: „A ködmenükre rakták a pijócát, hogy szíjjá ki a vért" — mondták a szellőiek. — A régi kékesdiek megőrizték szép ö-ző nyelvjárásukat. Mivel a csekély számú német család elmagyarosodott vagy kitelepült, nem sikerült megállapítanunk, hogy német földrajzi nevek léteztek-e. — A hivatalos utcanevek 1951-ben keletkeztek. Kékesd [1290 k.: Keykug; Györffy 1:323]. A m. R. Kékegy névváltozat a m. kék mn.-nek a -gy képzős származéka. A mai Kékesd alak képzőcserével jött létre. — Nem meggyőző az a feltevés, amely szerint elhomályosult Kék-ügy (tkp. 'kék patak') összetétellel van dolgunk. (FNESZ. 324.) 1. Pincesor pincék és présházak sora a Gyóntó-hegyen. 2. Gyóntó-högy [K12: Szabad szőlő, Szabadszőlők; sző P: Gyontohegy; 1 NB: Gyola-hegy] — Nh.: tréfálkozva mondják: „Maj' meggyógyul, ha kiviszik a Gyóntó-högyre". (Ezen van ugyanis a temető.) 3. Pásztorház É, régebben a pásztorok lakása. Az istállót magtárként használják, a lakást lebontották. 4. Nikszpród utca [Alkotmány u] A nevet a 30-as évek végén Gyenis Ádám bíró adta az utcának, mivel ott szegények laktak. Jelentése: n. 'Nichts Brot' — nincs kenyér. 5. Dézsmapince 1850 előtt itt szolgáltatták be a földesúrnak járó dézsmabort. Ma már használhatatlan. 6. Főszög Fr. Ide tartozik: 4., 7., 10. 7. FősŐmalom utca: Főszög [Felsőmalom u] U. A Felső-malom (49. sz. név) felé vezet. 8. Hogy, -re: Borbáláék előtt D, legények, lányok régi játszóhelye. Több beszakadt, régi pincét találtak itt. 9. Uj iskola [Ált. Iskola] É. — A. sz. 1911-ben épült. A felső tagozat 1969-től, az öszszes gyerek 1977-től Máriakéméndre jár. 10. Puturlik utca [Alkotmány u] U, a Nikszpród utca folytatása, ill. azzal párhuzamos, azért kapták ugyanazt a hivatalos nevet. — A. sz. a régi nevet a Pécsről ide származott Bukszi György adta a házak kicsinysége ('putri') miatt. (Föltehetően a pécsi hajdani Butterloch u népetimológiás változata.) 11. Régi iskola É. Uradalmi épület volt az 1700-as években, majd iskola. Lakásként használják. 12. Loti sikja Tér, kis síkság, a gyerekek kedvelt játszóhelye. Itt lakott a múlt században „Loti ángyi": Lénárd 199. KÉKESD